A szervezet szerint ennek a jelentős veszteségnek a visszaszorítása serkentené a globális gazdasági növekedést és termelékenységet, segítene az éhezés elleni küzdelemben és csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását is. A FAO különbséget tesz az élelmiszer-veszteség és az élelmiszer-hulladék között. Az előbbi a szervezet meghatározása szerint a betakarítás vagy szállítás közben elveszett élelmiszer, az utóbbi pedig abból keletkezik, hogy a boltok vagy a fogyasztók kidobják.

A FAO 2011-ben úgy becsülte, hogy a világon előállított élelmiszer mintegy egyharmada vész el vagy kerül a szemétbe évente, a most kiadott jelentés azonban arról árulkodik, hogy ez "nagyon durva" becslés volt. A római központú szervezet a jelentésében azt ígérte, hogy az élelmiszer-veszteség meghatározását követően, egy későbbi fázisban azt is közzéteszi, hogy mekkora az élelmiszer-hulladék mértéke. Hozzátették, hogy a probléma megoldása nagyon nehéz. A jelentés hangsúlyozta: miközben elég világos és indokolt célkitűzés az élelmiszer-veszteség és -hulladék mennyiségének csökkentése, ennek elérése nem egyszerű, és teljes megszűntetése talán nem is reális. Példaként azt hozták fel, hogy a műanyag csomagolás segít megőrizni az ételek frissességét, ugyanakkor a műanyag használata a környezetszennyezés miatt nem kívánatos.