2021. április 23. péntek Béla

Hírek - Élelmiszer

Hiába volt jó évük tavaly, nem igazán optimisták a magyar borászok

Hiába volt jó a 2020-as évjárat, a borászokat a pandémia miatt elvesztett piacaik és a késői újraindulás aggasztják. Az idén viszont már gyűjthetik a pénzt saját, állami hozzájárulással is kiegészített marketingalapjukba, amelyből a bor iránti fogyasztói bizalmat növelő programokat is finanszírozhatnak.
 
 

Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöke a Világgazdaság kérdésére elmondta, hogy tavaly az 55,5 ezer hektár termőterületről beérkezett adatok szerint több mint négymillió mázsa borszőlőt szüreteltek a gazdálkodók, ebből 2,6‑2,8 millió hektoliter seprős újbor készülhet. Mindezek alapján elmondható, hogy az átlagosnál jobb évük volt a borászoknak. Az alapanyag minősége – ­emiatt az évjárat is – kifejezetten jó, ennek ellenére a borászok nem igazán optimisták, árulta el Légli Ottó. A rossz hangulatot a koronavírus-járvány okozta bizonytalanság és egyes piaci szegmensek nagyarányú visszaesése okozza, és az, hogy az évkezdet az idén a szokásosnál is gyengébb volt. Az értékesítés hanyatlása a minőségi borok piacát érintette a legnagyobb mértékben. Kiesett a vendéglátóhelyeket és szállodákat magában foglaló HoReCa-szektor, és a külföldi turisták elmaradása is nagy érvágás a magasabb kategóriába sorolt borok készítőinek.

A minőségi borok fogyasztásában az elmúlt évtizedben voltak növekedésre utaló jelek, ám a helyzet nem tudott stabilizálódni. Erre a járvány csak rátett, úgyhogy a magasabb minőségű, drágább bor szinte luxusnak számít, érthető, hogy a fogyasztók az alacsonyabb árkategóriákban kínált borokat vásárolták. A HNT adatai szerint az 1200‑1300 forintnál alacsonyabb árú palackoknál kisebb a visszaesés. Ennek megfelelően a diszkont- és hipermarketláncokban is kevésbé mérséklődött a borforgalom, az ide értékesítő borászok helyzete is stabilabb maradt, mint azoké, akik termékeik nagy hányadát értékesítették éttermekben. Sokat várnak a szervezetnél attól, hogy elkezdte a munkáját a HNT-ben a szakmaközi bormarketing-bizottság. Ugyanis 2021-től gyarapodik a marketingkassza, amelynek alapja, hogy minden, Magyarországon borászati terméket forgalomba hozó borászat köteles literenként egy forint szakmaközi bormarketing-járulékot fizetni.

Évi 250-300 millió forint gyűlhet így össze, ehhez az állam literenként további két forintot ad, 750-900 millió forintra duzzasztva az alapot. A tanács által beszedett összeg önerőként alkalmas lehet arra, hogy európai uniós programokhoz csatlakozva EU-s forrásokat is mozgósítsanak. A bizottság célul tűzte ki, hogy három-öt éven belül megálljon a borfogyasztás csökkenése, javuljon a termelékenység és a jövedelmezőség. Légli Ottó szerint ehhez elengedhetetlen a termelői szemléletváltás, a folyamatos tanulás és a trendek figyelése. A középtávú – öt-hat éves távlatban elérendő – célok között szerepel a fogyasztói bizalom erősítése. Hosszabb – kilenc-tíz éves – távon pedig az a feladat, hogy a mostani 23-25 literes fejenkénti éves belföldi borfogyasztás nőjön 30 literre, és az egy euró alatti literenkénti exportátlagár emelkedjen 1,5 euróra.

Az elnök fontosnak tartja, hogy az alap kezelését és az elérendő célok meghatározását a HNT saját kézbe vette, és csak a konkrét marketingfeladatok elvégzéséhez választanak majd külsős szakembereket vagy ügynökséget. Mint hangsúlyozta, a járulék sorsával kapcsolatos transzparens kommunikáció is létfontosságú, ahogyan az is, hogy minden, amit tesznek, a borászok szándékának is megfeleljen, mert enélkül semmilyen népszerűsítő program nem lehet sikeres.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu