2019. szeptember 18. szerda Diána

Hírek - Élelmiszer

Lázárék saját kockázatra hirdetnek új pályázatokat

Elsősorban az európai hústermelő ágazatokat érinthetik kedvezőtlenül az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között folyó transzatlanti tárgyalások, míg a sajtkészítők, a borászok, a szeszes italok gyártói, illetve az ökológiai és biotermékek előállítói jól járhatnak - nyilatkozta az agrárszektor.hu-nak Mezei Dávid, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára a Portfolio Agrárszektor 2014 konferencián. Bejelentése szerint Magyarország nemzeti kockázatra várhatóan több új agrár-vidékfejlesztési pályázatot is megjelentet majd azelőtt, hogy Brüsszel az új magyar vidékfejlesztési programot hivatalosan elfogadja.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

agrárszektor.hu: Közeleg a transzatlanti szerződés aláírásának dátuma. A magyar gazdaságra nézve milyen kockázatokat rejt magában a megállapodás?

Mezei Dávid: A tárgyalások az USA és az Európai Unió között folynak, ezért érdemes az EU kontextusában megvizsgálni a várható előnyöket, illetve hátrányokat. Az Európai Parlamentben fél évvel ezelőtt a megállapodás révén előnyösen és hátrányosan érintett ágazatokról született egy jelentés. Az egyezmény törekszik arra, hogy a mezőgazdaság esetében előnyeivel kiegyensúlyozza a vele járó hátrányokat. Elsősorban a hústermelő – marhahús, sertéshús, baromfi – ágazatok azok, ahol a megállapodás várhatóan negatívan fogja érinteni az egész európai szektor pozícióit, gazdasági helyzetét. Ezzel szemben viszont a magas hozzáadott értékű és feldolgozottságú termékek, mint például a sajtok, vagy az értékes földrajzi eredetjelzésű – borok, szeszes italok – és különleges tulajdonságú – ökológiai és bio – termékek esetében várhatóan az európai termelők előnyösebb helyzetbe fognak kerülni a megállapodás érvénybe lépését követően. 


agrárszektor.hu: Magyarországnak is fel kell készülnie tehát az éleződő versenyre. Ön hol lát még növekedési tartalékot a magyar mezőgazdaságban?

M. D.: A kormány az új vidékfejlesztési programban elsősorban a munkaigényes ágazatokat helyezte középpontba, ilyen az állattenyésztés és a kertészet. A világ mezőgazdasága jelentős növekedési periódus előtt áll, hiszen 2050-ig a legszerényebb becslések szerint is legalább 9 milliárd embert kell majd élelmiszerrel ellátni. Ráadásul a nagy népességű országokban, Kínában és Indiában ma is olyan gazdasági fejlődésnek lehetünk tanúi, ami azt eredményezi, hogy jelentős tömegek – itt százmilliókról beszélünk – emelkednek a középosztályba. Ezzel párhuzamosan megnőnek a fogyasztói igényeik az élelmiszerek tekintetében, és ez azt jelenti, hogy magasabb feldolgozottságú és tápanyagértékű élelmiszerekből, elsősorban húsokból fognak sokkal többet fogyasztani. Ezzel olyan csoportok kerülnek be a húsfogyasztók eddig viszonylag zárt körébe, akik korábban nem voltak jelen, és ez jelentős kihívások elé állítja a világ mezőgazdaságát.

A termelés növelésének szükségessége megkérdőjelezhetetlen, a kérdés inkább az, hogy mi mennyire fogunk tudni részt venni ebben a folyamatban. Kitűnő adottságainknak köszönhető lehetőségeink, a Kárpát-medencében jelen lévő tudás, vállalataink alkalmazkodóképessége, mezőgazdasági hagyományaink mind-mind arra predesztinálják a magyar mezőgazdaságot, hogy jelentős mértékben részt tudjon venni ennek a növekvő keresletnek a kielégítésében. A munkaigényes ágazatok mellett természetesen a növénytermesztés sem maradhat ki, hiszen jelentős öntözésfejlesztési támogatási program megvalósítását tervezzük a következő 6 éves időszakban.


agrárszektor.hu: Mikor fogadja el Brüsszel a magyar vidékfejlesztési programot?

M. D.: Reményeink szerint minél hamarabb. Intenzív tárgyalásokat folytatunk az Európai Bizottsággal, ezért reméljük, hogy gyorsan a célegyenesbe fordulhatunk. Reményeink szerint már 2015 első hónapjaiban le tudjuk zárni az egyeztetéseket, de még ezt sem szeretnénk megvárni, és nemzeti kockázatra – a tárgyalásoktól függetlenül – addig is igyekszünk minél több pályázati lehetőséget megnyitni.

agrárszektor.hu: Mely területeken nyitják meg ezeket elsőként?

M. D.: A nemzeti kockázatviselésnél elsősorban olyan egyszerűbb pályázati konstrukcióra gondolunk, ahol az előző időszakhoz képest a feltételek csak kismértékben változtak. Ilyen támogatási terület lehet a Natura 2000 alapú támogatások, illetve a hátrányos helyzetű területek támogatása. 


agrárszektor.hu: Melyik területen körvonalazódik a legnagyobb támogatási potenciál?

M. D.: Elsősorban az állattenyésztésben, a kertészetben, de ne feledkezzünk meg az élelmiszer-feldolgozásról sem, hiszen az utóbbi kormányok alatt ez mindig is egy kicsit mellőzött terület volt. Ennek leginkább a közösségi támogatások hiánya volt az oka, az EU ugyanis az iparág helyét nem találta a támogatási rendszerben. Most két forrásból is meg tudjuk sokszorozni az erre a területre érkező támogatásokat: az általános gazdaságfejlesztési alapokból és a vidékfejlesztési programból. Így összesen legalább 300 milliárd forint forrás áll majd rendelkezésre csak ennek a szektornak a támogatására.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most még kedvezményes áron >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu