Minden magyart meghódított a baromfihús

A baromfihús a második legkedveltebb termék az összes élelmiszer rangsorában - állapította meg a Gfk Hungária. A sertéshús szintén keresett, de a marha- és a vadhús már kevésbé közkedvelt. A húsok fogyasztása ugyanakkor már évek óta csökken, és várhatóan így lesz ez a következő években is.

A szárnyashúst a magyarok 97 százaléka, míg a sertéshúst 89 százalék kifejezetten kedveli. Ezzel az értékkel a baromfi a második, míg a sertéshús a tizedik legkedveltebb az összes élelmiszer sorában - derül ki a GfK Hungária étkezési szokásokat vizsgáló tanulmányából. A marhahúst a magyarok 59 százaléka kedveli (35. hely), a vadhúsokat pedig 40 százalék (47. hely), ami kevésbé előkelő hely a kedvencek listáján.

A baromfihúst minden korosztály és társadalmi csoport egyformán szereti. A vörös húsok közül a sertéshús ugyan kisebb mértékben, de a marha- és vadhús határozottan a férfiak kedvence. Az életkorral együtt fejlődik az ízlelésünk, és így e húsfajták népszerűsége is: 30 éves kor alatt az átlagnál lényegesen alacsonyabb a vörös húsok kedveltsége, 40 éves kor fölött viszont annál magasabb.

A felsőfokú végzettségűek esznek többet

A baromfihús az egyik legszélesebb körben fogyasztott élelmiszerünk: minden második honfitársunk étrendjében hetente többször, 96 százalékuk asztalán pedig kéthetente megjelenik. Nemek és életkor szerint nem mutatható ki számottevő különbség a baromfifogyasztásban, ellenben gyakoribb a szárnyashús fogyasztása a felsőfokú végzettségűek, a magukat egészségesen táplálkozóknak tartók és a rendszeresen főzők körében.

A GfK Hungária háztartások privát fogyasztását monitorozó Háztartáspanel adatai azt mutatják, hogy a 2012. július és 2013. június közötti időszakban kilogrammonként átlagosan 865 forintért beszerezhető csirkehúsból évente mintegy 14 alkalommal vásárol egy háztartás alkalmanként 2,2 kilogrammnyit. Az egyéb szárnyasok közül volumenénél fogva fontos kiemelni a pulyka-, valamint kacsafogyasztást, amelyből közel azonos, 6 kilogramm körüli mennyiséget szerzett be egy-egy vásárló háztartás a fent említett időszakban. A valamivel alacsonyabb átlagáron elérhető kacsahúsból ritkábban bár (évente háromszor), de jellemzően nagyobb mennyiség (2,1 kilogramm) kerül a bevásárlókosárba, mint pulykából (évente négyszer 1,6 kilogramm).

A férfiak zöme hetente eszik sertéshúst

A sertéshús a magyarok egyharmadának hetente többször is tányérjára kerül, 87 százalék pedig saját bevallása szerint kéthetente eszik valamilyen sertésből készült ételt. A kedveltséggel párhuzamosan a fogyasztási gyakoriságban is a férfiak járnak elől. A férfiak 85 százaléka hetente eszik sertéshúst, míg a nőknek csak a 67 százaléka. A sertésfogyasztásban élen járnak a fizikai munkát végzők, nagycsaládban élők, és a kisebb települések lakosai.

A magasabb iskolai végzettségűek körében az átlagosnál alacsonyabb a sertéshús fogyasztása, nem igaz viszont ugyanez a marhahúsra és a vadhúsra. Míg a magyarok 10 százaléka fogyaszt csak legalább hetente marhahúst, a magasabban képzettek és magasabb jövedelműek körében ez az arány eléri a 16 százalékot. A vadhús igazi különlegességnek számít, évi néhány alkalommal kerül csak egy átlag magyar tányérjára.

A marhahús a legdrágább

A Háztartáspanel információi szerint egy vásárló háztartás 2012 júliusa és 2013 júniusa között átlagosan mintegy 30 kilogrammnyi sertést és mindössze 4,8 kilogrammnyi marhahúst vásárolt egy év során. Míg a hentespultnál sertésből évi 13-14 alkalommal bevásárlásonként 2,2 kilogrammnyit kér egy vevő, addig marhahúst évente háromszor vásárol alkalmanként 1,6 kilogrammnyit. Az átlagárakat tekintve a marhahús az elemzett húskategóriák közül a legdrágább: a vizsgált időszakban kilogrammonként átlagosan 1706 forintba került.

"Bár a húsfélék kedveltségének arányszámai meglehetősen magasak, a fogyasztás hosszú évek óta fokozatosan csökkenő tendenciát mutat, s várhatóan ez az elkövetkező időkben is folytatódni fog" - vázolta a trendeket Dörnyei Otília, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója. "A fehér húsok népszerűsége feltehetően köszönhető egyrészt az egészséges életmódra felhívó kampányoknak, másrészt pedig - érthető módon - azok pénztárcakímélőbb árának" - magyarázta az adatokat a szakember.