2021. szeptember 22. szerda Móric

Hírek - Európai Unió

Módosulnak a jogszabályok: komoly nehézségek várnak a magyar erdőgazdálkodókra

Társadalmasításra bocsátották az erdei biomassza energetikai célú hasznosításához kapcsolódó uniós irányelvben rögzített fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelésről szóló bizottsági végrehajtási rendelettervezetet. Ez, illetve a kapcsolódó, 2021. július 1-től alkalmazandó uniós szabályozás újabb terheket róhat az erdőgazdálkodókra, amelynek a mértékét most lehet befolyásolni.
 
 

A megújuló energiaforrások előtérbe helyezése régi uniós törekvés - olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán. Az Európai Unióhoz történt csatlakozásunk óta eltelt időszakot nézve ebben a kérdéskörben az alábbi uniós jogszabályok kerültek kiadásra:

  • az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve (2009. április 23.) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről (rövid nevén: RED irányelv)
  • az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról (rövid nevén: REDII irányelv).

Ez utóbbi, a REDII irányelvben foglaltakat a tagországoknak 2021. június 30-ig kell a hazai jogrendbe átültetniük, azaz ennek az irányelvnek a gyakorlati alkalmazása még nem kezdődött el. Mindkét irányelv hozzávetőlegesen tízéves viszonylatban általános, és az egyes energetikai szektorokra vonatkozó célértékeket határozott meg a megújuló energiafelhasználásra vonatkozóan, illetve meghatározták a célértékek teljesítésének ellenőrzéséhez kapcsolódó szabályokat. Kitértek továbbá azokra a lehetőségekre (például támogatási rendszerekre) is, amelyekkel a tagországok biztosítani tudják a célkitűzések teljesülését.

Emellett már az 2009. évi irányelv is tartalmazott a biomassza energetikai célú hasznosítására vonatkozóan a biodiverzitás védelmét biztosító fenntarthatósági kritériumokat is. Ezek elsősorban a kiemelt jelentőségű természeti területek védelmét szolgálták azzal, hogy korlátozták, illetve feltételekhez kötötték az ezekről a területekről származó biomassza energetikai célú felhasználását.

A REDII irányelvben a biodiverzitás védelme még nagyobb hangsúlyt kapott. Egyrészt az irányelv a megújuló energiamixben határértékekkel korlátozza az élelmiszer- vagy takarmánynövényekből előállított biomassza energetikai célú, elsősorban bioüzemanyagokként történő felhasználását. Másrészt az irányelv új fenntarthatósági kritériumokat határoz meg az erdei biomassza energetikai célú felhasználására vonatkozóan. Ezek azt mutatják, hogy bár továbbra is fontos cél a megújuló energiaforrások részarányának növelése, de a mennyiségi törekvések mellett egyre inkább megjelennek a minőségi elvárások is. Azaz a szabályozásban egyre érzékelhetőbben megjelenik a megújuló energiaforrások közötti priorizálás is. A várható tendencia ezen a téren a „piszkos” megújuló energiaforrások – például az élelmiszertermelést akadályozó, vagy globálisan erdőirtást eredményező energianövény termesztés, valamint a nem fenntartható erdőgazdálkodásból származó biomassza felhasználás – visszaszorítása.

Az erdészeti ágazatot elsősorban az utóbbi fenntarthatósági kritériumok (a REDII irányelv 29. cikke) érinthetik jelentősen. Ezek összességében szakmailag egyébként evidens, és Európában általában, Magyarországon pedig biztosan alkalmazott elvárások:

  • az energetikai célra felhasznált erdei biomassza jogszerű fakitermelésből származzon,
  • a fakitermeléssel érintett területen az erdőfelújítás megtörténjen,
  • az energetikai célra felhasznált erdei biomassza kitermelése a természetvédelmi, talajvédelmi, és biodiverzitás védelmi célokkal összhangban történjen,
  • az energetikai célra felhasznált erdei biomassza kitermelése tartamos erdőgazdálkodásból származzon (az erdő hosszú távú termelőkapacitása ne csökkenjen), továbbá
  • az erdei biomassza energetikai célú felhasználásának meg kell felelnie a földhasználati, földhasználat-megváltoztatási és erdőgazdálkodási üvegházhatású gázkibocsátás csökkentési (LULUCF) kritériumoknak.

Az elvárások teljesülését továbbá egyelőre csak a kis-közepes, és afeletti méretű biomasszafelhasználók (pl. erőművek, fagázosító üzemek) esetében kell igazolni. A REDII irányelv rendelkezése szerint a biomasszából előállított üzemanyagoknak ugyanis akkor kell megfelelniük az említett fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak, ha azokat szilárd biomasszából előállított üzemanyagok esetében legalább 20 MW teljes névleges bemenő hőteljesítményű, villamos energiát, hőt vagy hűtőenergiát, illetve üzemanyagot előállító létesítményben, gáz halmazállapotú biomasszából előállított üzemanyagok esetében pedig legalább 2 MW teljes névleges bemenő hőteljesítményű létesítményben használják fel.

A cél tehát nemes, és elfogadható, de ahogy az már többször tapasztalható volt, az uniós jogalkotás az érintettek részére szükségtelen korlátozásokkal és indokolatlan többlet terhekkel is járhat. Ez vagy az uniós jogalkotás befolyásolásával, vagy az irányelv nemzeti jogrendbe történő megfontolt átültetésével kerülhető el.

Az erdőgazdálkodók érintettségét tovább növelheti, hogy az új uniós klímavédelmi célkitűzésekkel összhangban folyamatban van az irányelv újabb felülvizsgálata és módosítása, többek között a fenntarthatósági kritériumok alkalmazási területeinek bővítése a kisebb biomasszafelhasználók irányába (a fenti 20 MW-os határérték 2 MW-ra csökkentése).

Az sem kizárt továbbá, hogy a fenntarthatósági kritériumok alkalmazását később kiterjesztik más faanyagfelhasználásra is. Az irányelv a fenntarthatósági elvárások teljesülésének igazolására két lehetőséget biztosít:

  • tagállami szintű igazolása annak, hogy a nemzeti szabályozás és jogérvényesítés rendszerszinten biztosítja a fenntarthatósági kritériumok teljesülését,
  • az előbbi hiányában, illetve opcionálisan a kritériumok teljesülésének forrásterület szintű erdőgazdálkodói igazolása.

Hogy ezek pontosan mit jelentenek a gyakorlatban? Ennek a részleteit tartalmazza a most véleményezésre bocsátott uniós rendelettervezet. Az említett első lehetőség jó esetben nem az erdőgazdálkodóra ró feladatokat. Azt ugyanis, hogy az erdőgazdálkodásból származó, jogszerűen kitermelt faanyag teljesíti a fenti elvárásokat, az erdőgazdálkodás hazai szabályozása – beleértve a faanyag származás igazolási rendszer (EUTR) szabályozását is – alapján állami szinten lehet bizonyítani. A LULUCF kibocsátási kritériumokat ugyancsak állami szinten igazolja Magyarország az unió felé. Ebben az esetben az erdőgazdálkodónak elég lenne azt igazolni az erdei biomassza értékesítéskor, hogy azt erdőből, és jogszerűen termelte ki.

A második lehetőség ezzel szemben az államra ró kevesebb feladatot, viszont komoly adminisztrációs terheket vetít előre az erdőgazdálkodókra nézve. Olyan nehezen megfogható gazdálkodási, adatgyűjtési, kockázatelemzési, illetve adminisztrációs rendszert kellene ugyanis fenntartaniuk, ami pontos, naprakész és ellenőrizhető bizonyítékot szolgáltat arról, hogy az energetikai célra szánt faanyag a fenntarthatósági kritériumoknak megfelel, illetve az üvegházhatású gázkibocsátási (LULUCF) kritériumok teljesülését is forrásterület szintű számításokkal kellene igazolniuk. Az elvárásokat ugyan az erdőgazdálkodó várhatóan például egy tanúsítási rendszerhez (pl. FSC, PEFC) való csatlakozással is biztosítani tudja majd, de ez egyrészt nem olcsó mulatság, másrészt feltételezhető, hogy a tanúsító szervezetek a tanúsítás kiadásához ugyancsak egy, az előbbihez hasonló, alapos adminisztrációs rendszer fenntartását várják majd el.

Ezt a második lehetőséget nyilvánvalóan el kellene kerülni. A véleményezésre bocsátott rendelettervezetet, illetve azzal összhangban a hazai erdőgazdálkodási szabályozást elsődlegesen olyan szemmel kell tehát megvizsgálni, és véleményezni, illetve módosítani, hogy

  • a hazai szabályozás és jogalkalmazás valóban biztosítsa a fenntarthatósági kritériumok teljesülését az erdőgazdálkodásból származó erdei biomassza esetében (ez pl. az erdőtörvény szankciórendszerének hiányában jelenleg éppen kérdéses),
  • ezt a bizonyítást az uniós szabályozás, illetve az irányelv átültetésével kialakított hazai szabályozás gördülékenyen tegye lehetővé, és ebben az esetben az erdőgazdálkodóknak egyéb bizonyítási feladata ne legyen.

A hazai szabályozás, az irányelv, illetve a rendelettervezet tartalmából az látható, hogy mindkét téren adódnak feladatok. Ezek java a kormányra, illetve az Agrárminisztériumra hárul, amelyhez az erdőgazdálkodók és a szakmai szervezetek az uniós tervezetek véleményezésével tudnak hozzájárulni. Szerencsés esetben ágazati szinten összehangoltan, amihez többek között hasznos lenne ismerni a hazai jogalkotók szándékait is. A Bizottság által most társadalmasításra bocsátott rendelettervezetet 2021. április 28-ig lehet véleményezni az alábbi oldalon. A véleményezésre a nyelv átállításával magyarul is van lehetőség, de a rendelettervezetet a felületről csak angol nyelven lehet elérni. A tervezet egy nem hivatalos fordítása innen tölthető le.

Az Agrárkamara azt javasolja, hogy aki érintve érzi magát, és teheti, véleményezze a tervezetet, legalább az erdészeti ágazati szempontok rövid, általános jelzésével! A NAK tájékoztatásul közreadta az előzetesen összeállított, de a folyamatban lévő egyeztetések eredményeként esetleg még változó alábbi észrevételeit:

„A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, mint a hazai erdőgazdálkodók érdekeit képviselő köztestület azzal a céllal véleményezi a közreadott rendelettervezetet, hogy a REDII irányelvben rögzített, az erdőgazdálkodás fenntarthatóságának garantálását célzó újabb uniós intézkedések ne eredményezzék az erdőgazdálkodás szükségtelen korlátozását, ne növeljék az erdőgazdálkodók egyébként is jelentős adminisztrációs terheit, illetve az erdei biomassza energetikai felhasználásának idő előtti visszaesését. Ennek érdekében szövegszerű javaslatok nélkül az alábbi általános észrevételeket és javaslatokat tesszük:

  • Indokoltnak tartjuk a hazai erdő- és természetvédelmi, illetve erdőgazdálkodási szabályozás egészének hatálya alá tartozó erdőkből származó erdei biomasszát az inkább mezőgazdasági hasznosítás alá tartozó más területeken található egyéb fás vegetációkból (cserjések, fásítások) származó biomasszától elhatárolni. Az így értelmezett, a fás biomassza túlnyomó többségét kitevő erdei biomasszára ugyanis a hazai szabályozás és jogérvényesítés (hatósági ellenőrzések, szankciók) alapján rendszerszinten garantálható az irányelvben foglalt fenntarthatósági követelmények teljesülése, az egyéb fás biomasszákra azonban legfeljebb forrásterületi szinten. Ezzel az elhatárolással legalább a többséget kitevő erdőgazdálkodók terheinek növekedése elkerülhető.
  • Fontosnak tartjuk, hogy a készülő rendelettervezet 3. és 5. cikkében szabályozott esetekben – tehát ha a tagország a fenntarthatósági kritériumok teljesülését rendszerszinten tudja és akarja igazolni – az erdőgazdálkodókra csak annak a bizonyítási terhe háruljon, hogy az energetikai célra szánt faanyag erdőből, illetve az erdővel és az erdőgazdálkodással kapcsolatos védelmi és közérdekű szempontokkal összhangban álló erdőterv alapján, jogszerűen került kitermelésre. Egyéb erdőgazdálkodói szintű bizonyítás, vagy bármilyen kockázatelemzési tevékenység elvárása értelmezhetetlen és szükségtelen.

A rendelettervezet 4. és 6. cikkében foglalt esetekben – tehát ha a fenntarthatósági kritériumok teljesülését forrásterület szinten kell bizonyítani – javasoljuk tekintettel lenni az érintett forrásterületek általános méretére, illetve az ott gazdálkodó személyek átlagos üzemi méretére. A fakitermelés ezekben a kis mezőgazdasági egységekben jellemzően csak eseti jellegű, és forrásterületi szinten semmiképpen sem tartamos gazdálkodásból származik. Emellett a gazdálkodási üzemméret tanúsítási rendszerek igénybevételét reálisan nem teszi lehetővé, így olyan egyszerű és konkrét bizonyítási eljárást indokolt előírni, amit az érintett gazdálkodó megért, és képes teljesíteni.”

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu