Elfogadták hétfőn az idegenhonos özönfajok, vagyis az EU-n kívülről származó, agresszíven terjedő, a helyi élővilágra fenyegetést jelentő állat- és növényfajok kizárását és visszaszorítását szolgálni hivatott uniós rendeletet. Az Európai Unió szakminisztereit tömörítő tanácsban minősített többségi szavazásnál Németország, Bulgária és Románia tartózkodott, és egyedül Magyarország szavazott a javaslat ellen - derül ki a döntést összegző közleményből.

Nem volt hajlandó írásos garanciákat adni a bizottság

Budapest ugyanis garanciát akart kapni arra, hogy az unióban nem kívánatosnak minősülő fajok listájára, amelyet most az Európai Bizottság feladata lesz összeállítani, nem fog rákerülni az immár hungarikummá minősített fehér akác, amely az Egyesült Államokban őshonos, Magyarországon a XVIII. században, Mária Terézia idején kezdték telepíteni a homokos területek megkötésére.

Erre a bizottság nem adott írásos garanciát, ám a jogszabály elfogadása kapcsán is azt hangoztatja, hogy a listán olyan fajok szerepelnek majd, amelyek uniós léptékben jelentenek fenyegetést, a felsorolást a tagállamokkal együttműködve, átfogó kockázatelemzést követően, szilárd tudományos bizonyítékok birtokában, a társadalmi és gazdasági hatások , a többi között a már meghonosodott iparágak érdekeinek maradéktalan szem előtt tartásával állítják majd össze.

Az emberi egészségre is ártalmasak lehetnek az özönfajok

A bizottság adatai szerint jelenleg mintegy 12 ezer nem őshonos faj él Európában, a jövevényeknek pedig mintegy 10-15 százaléka válik veszélyes özönfajjá, amelyek fenyegetik a helyi élővilágot, sőt, nem egy esetben az emberi egészséget is. Ilyen például az Amerikából származó ökörbéka, a parlagfű és a pézsmapatkány.

A bizottság által összeállítandó lista nyilvános lesz, és legalább hatévente felül kell majd vizsgálni. A tiltólistára tett fajokat tilos lesz behozni az Európai Unióba, sem tartani, sem tenyészteni, illetve termeszteni, sem forgalomba hozni vagy szabadon engedni nem szabad majd őket.