Házi veréb

A házi veréb egy kis méretű madárfaj, amely egész Eurázsia és Amerika nagy részén elterjedt. Állományában az utóbbi években erőteljes csökkenés volt tapasztalható.

A házi veréb (Passer domesticus) a madarak osztályának verébalakúak rendjébe és a verébfélék családjába tartozó faj. A házi veréb jelentős mértékben kapcsolódik az emberi környezethez és képes megtelepedni városi és vidéki környezetben egyaránt. Természetes ellenségei közé tartoznak a házi macskák, a héják, a baglyok és még számos ragadozó emlős- és madárfaj.

Nagy egyedszáma és jelentős elterjedési területe, valamint az emberekhez való közelsége miatt kulturálisan kiemelkedő szerepet kapott a házi veréb. Sokszor alaposan, ám sikertelenül üldözték mint mezőgazdasági kártevőt, ugyanakkor gyakran tartották fogságban, háziállatként, vagy élelemforrásként. Bár nagy egyedszámmal rendelkezik, létszáma néhány helyen hanyatlásnak indult. A Természetvédelmi Világszövetség listáján nem veszélyeztetett fajként szerepel. Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke 25 ezer forint.

A házi veréb életmódja

Többnyire magevő, egyes elméletek szerint a gabonatermelés terjedésével együtt jutott el nyugatra és északra, azonban opportunista fajként bármit fogyaszthat. Utódait előszeretettel táplálja különböző gerinctelenekkel magas fehérjetartalmuk miatt. Európában nem vonuló, azonban a keleti alfajcsoport egyes alfajai igen. Bár a költési időszak alatt is szociális marad, monogám faj. Mind a két nem részt vesz a fészeképítésben és az utódgondozásban. Fészkét általában az épületek különböző üregeiben helyezi el, de faodvakban, gólyafészkekben, valamint ritkán fák sűrű lombjaiban is költhet. Jól tolerálja az ember jelenlétét, valószínűleg ezen tulajdonságának köszönheti széles körű elterjedését.

A házi veréb igazán társas madárfaj. Társaságban szeret táplálkozni az év minden szakában és gyakran más madárfajokkal alkot közös csapatokat. Alvóhelyén csapatosan alszik, fészkeit is kisebb csoportokban, csomókban építi, valamint társas viselkedésekben is részt vesz, mint, amilyen például a porban, vízben való fürdés, a közös éneklés, amikor a madarak egymást hívogatják a bokrokban.

A házi veréb előfordulása

A házi veréb a Passer nemzetség egyik tagjaként egész Európában, a Földközi-tenger medencéjében és Ázsia nagy részén elterjedt madárfaj. Szándékos, vagy véletlen módon számos helyre behurcolták, például Ausztrália néhány pontjára, Afrikába és az amerikai kontinensre, amely miatt az egyik legelterjedtebb vadon élő madárfajnak számít. Számos, egymástól eltérő élőhelyen és éghajlaton képes megélni, azonban kerüli a sűrű erdőket, a füves pusztákat és a sivatagokat, melyek távol esnek az emberek településeitől. A házi veréb Magyarországon rendszeres fészkelő, gyakorinak számít.

A házi veréb táplálkozása

A felnőtt egyedek túlnyomórészt gabonafélékkel és gyommagvakkal táplálkoznak, ugyanakkor nem válogatós és rendkívül alkalmazkodóképes, ezért gyakorlatilag bármilyen élelmiszert elfogyaszt, amit csak talál. Városokban a szemét közt, éttermek és egyéb étkezdék környékén kutat élelem után, ahol ételmaradékokat és morzsákat fogyaszt. A házi veréb képes összetett feladatokat is végrehajtani annak érdekében, hogy élelemhez jusson. Más madarakhoz hasonlóan a házi verebeknek is szükségük van arra, hogy kavicsokat nyeljenek le a nehezebben őrölhető táplálék megemésztésének megkönnyítéséhez.

A verebek a növények magjain kívül más növényi részeket is szívesen fogyasztanak, mint például rügyeket, bimbókat, bogyókat, valamint gyümölcsöket. A mérsékelt égövhöz tartozó területeken a házi verebek szokatlan módon virágokat szakítanak le, különösen a sárga színűeket. Különböző állatok képviselik a házi verebek étrendjének másik fontos pillérét. Főként a rovarok, bogarak, hernyók, kétszárnyú legyek és levéltetvek játszanak fontos szerepet a verebek táplálkozásában. Különféle ízeltlábúak is szerepelnek az étlapján, például fogyaszt puhatestűeket, rákokat is, amennyiben elérhetőek, földigilisztaféléket, valamint gerinceseket is, például gyíkokat és békákat.

A házi veréb fajtái

Alfajai közé 12 alfaj tartozik, melyeket kettő csoportra lehet bontani: az orientális „indicus” és a paleoarktikus „domesticus” csoportokra.

A házi veréb szaporodása

Amikor a házi veréb tavasszal párosodik, könnyen támad az embernek olyan benyomása, hogy a tojónak több lovagja van. Több hím udvarol hangosan egy tojónak. De a tojó elzavarja a szerelemtől beteg hímeket. A házi veréb állandó "házasságban" él. Települések házainál, kertekben, faodvakban fészkel, évenként háromszor is költ. Fészkét szalmából, rongyokból, tollakból halmozza fel, 5-6 tojása piszkosfehér, hamuszínű pontokkal és foltokkal sűrűn borítva. A csupasz fiókák 13-14 nap alatt kelnek ki, és további 16-18 nap múlva már el is hagyják a fészket. A házi verebek a szaporodási időszakban képesek azon nyomban ismételten párosodni, amint a fiókáik kikeltek.

A házi veréb monogám madárfaj, amely jellemzően szaporodási célból párosodik. Azonban a párzást a nőstények gyakran egy másik hímmel ejtik meg, ezért mintegy 15%-a a fiókáknak nem a nőstény állandó párjától származik. A hím házi verebek ezért fokozottan ügyelnek párjuk védelmezésére, hogy nehogy felszarvazzák őket. A legtöbb idegen hímmel való közösülés nem a költőhely közvetlen közelében következik be. A hímeknek időnként több párjuk is van és a poligámiának csak a nőstények között fellépő agresszió vethet gátat.