Csütörtök reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, csütörtöki (2025.11.13.) napon.

2025.11.13. csütörtök: Az ország csaknem teljes területén tartósan borult, párás, ködös idő várható, napközben némileg javulhatnak a látási viszonyok. Kisebb körzetekben - a délnyugati határ közelében és a hegyvidéki tájakon - szakadozhat a rétegfelhőzet, kisüthet a nap. Legfeljebb jelentéktelen szitálás fordulhat elő. A légmozgás gyenge lesz.

A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 5 és 9 fok között alakul, a napos körzetekben viszont 10 fok feletti maximumok is lehetnek. Késő este 3, 8 fok várható.

Orvosmeteorológiai tájékoztató: Fronthatás nem terheli szervezetünket.

A következő napon várható időjárás

2025.11.14 péntek: Elsősorban az Északi-középhegység térségében, az Észak-Alföldön, illetve a Rábától nyugatra folytatódik a borult, párás, ködös idő helyenként szitálással. Másutt zsugorodhat, oszladozhat a köd, rétegfelhőzet délnyugat felől, a nap is kisüthet. A déli, délnyugati szél a Dunántúlon helyenként megélénkül, másutt jobbára gyenge vagy mérsékelt marad a légmozgás. Délután a tartósan borult, párás tájakon 5, 10, míg a naposabb területeken 11, 18 fok közötti értékek várhatóak.

Friss híreink:

Már a földeket sem lehet úgy trágyázni mint régen: jön az új módszer

Az alaptrágyázás tervezésénél a legfontosabb a talaj állapotának felmérése, az adott kultúra igényének meghatározása, a fenntartható és gazdaságilag hatékony trágyázási stratégia kiválasztása, valamint a megfelelő technológiai háttér - készítmény, eszköz - kidolgozása. Az ugyanakkor egyértelműen látszik, hogy 2025-ben az alaptrágyázás fókusza a hatékonyság, a talajélet fenntartása, tápanyagok hosszútávú biztosítása, illetve hasznosíthatósága felé tolódott el. A termelők ma már inkább a komplex megoldásokat keresik, olyan termékeket, amelyek a tápanyag-utánpótlás mellett más feladatokat is ellátnak a növényekben és a talajban egyaránt. Emellett nem árt szem előtt tartani azt sem, hogy a piac és a szabályozás is változóban van, így a gazdáknak érdemes rugalmasnak lenniük és figyelembe venniük az új trendeket is. A témáról szó lesz a december elején megrendezésre kerülő Portfolio Agrárszektor 2025 Konferencián is Siófokon.

Nem pörög a műtrágyapiac: sok inputról mondanak le a magyar gazdák

2025-ben a harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához képest mintegy 20 százalékkal kevesebb műtrágyát vásároltak a magyar gazdák. Ennek egyrészt az alacsony termény árak az oka, de a klímaváltozás és a nemzetközi folyamatok is közrejátszottak abban, hogy sokan inkább kivárnak, és csak a legszükségesebb inputanyagokat vásárolják meg. Az Agrárszektor által megkérdezett szakértők szerint a következő időszakban a nitrogénalapú műtrágyák lesznek a beszerzések középpontjában, ugyanakkor a bizonytalanságok miatt a jövő év elején átmeneti hiány is kialakulhat az egyes import műtrágyákból.

Itt a kegyetlen valóság: kritikus szinthez ért a gyümölcstermesztés itthon

A magyar zöldség-gyümölcstermelés az elmúlt években komoly nehézségekkel szembesült, és mára kritikus pontra jutott. Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke - aki részt vesz a decemberi Portfolio Agrárszektor 2025 Konferencián, Siófokon is - szerint az ágazat teljesítménye évek óta csökken, miközben az időjárási szélsőségek, a munkaerőhiány, a szaktudás hiánya és a szervezetlenség együttesen veszélyeztetik a jövőjét. A termelés volumene az utóbbi időszakban mintegy 2 millió tonna körül alakult, ami jelentős visszaesés a 2000-2010 között jellemző 2,5 millió tonnához képest. Ezzel párhuzamosan romlik az exportteljesítmény, nő az importfüggőség, és egyre kevésbé képes az ország a belföldi piacot saját termékeivel ellátni.

A Pénzcentrumról és a HelloVidékről ajánljuk:

Ennyiért robotolnak a magyar vidék legszegényebb dolgozói: döbbenet, milyen kevés pénzből tengődnek

A legrosszabbul kereső fizikai munkások továbbra is az ország keleti megyéiben élnek: Szabolcs-Szatmár-Beregben és Borsod-Abaúj-Zemplénben a közigazgatásban dolgozók mindössze 180 ezer forint körüli nettót visznek haza havonta. Nógrádban és Baranyában sem sokkal jobb a helyzet, ahol a fizetések alig haladják meg a 200-220 ezer forintot. Ezek a bérek jóval elmaradnak az országos, 476 ezres átlagtól, így a keleti régiók dolgozói továbbra is a legnagyobb vesztesei a bérkülönbségeknek.