Gazdaságokat sodorhat veszélybe az, ami Magyarországon történik
A Bászna-ügy, a klímaváltozás és a talaj kizsigerelése is komoly veszélyt jelenthet sok gazdálkodónak.
A kormos varjú elsősorban a mezőgazdasági területeken előforduló mindenevő madárfaj, amely állandó, de kóborló fajnak számít hazánkban. Magyarországon védett.
A kormos varjú (Corvus corone) a madarak osztályának a verébalakúak rendjébe és a varjúfélék családjába tartozó faj. A korábban az alfajának tekintett dolmányos varjúval rendszeresen kereszteződik, életképes hibrideket képes létrehozni. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 ezer forint.
A kormos varjú életmódja
A kormos varjú elsősorban a mezőgazdasági területeken, erdőszélen, fasorokban és ligetekben fordul elő. Magyarországon állandó, de kóborló fajnak számít. Hazánkban alkalmilag, az Alpokalja egyes részein fészkel. A dolmányos varjúval rendszeresen kereszteződik, és az itt lévő egyedek egy része a kettő hibridje.
A kormos varjú előfordulása
A kormos varjúnak két külön részre szakadt populációja van. Az egyik Európa nyugati és középső részén található meg, a másik Ázsia szibériai részén él.
A kormos varjú táplálkozása
A kormos varjú főleg rovarokat, kisebb emlősöket, madarakat és dögöket eszik, de nem veti meg a növényi eledelt sem.
A kormos varjú fajtái
A tudomány a kormos varjúnak két alfaját különbözteti meg, a törzsfaj az Európai részeken él, a keleti alfaj pedig Ázsia szibériai részén. Korábban a dolmányos varjút is a kormos varjú alfajának tekintették, de a dolmányos varjú 2002-től önálló fajnak számít.
A kormos varjú szaporodása
A kormos varjú a mezőgazdasági területekkel határos erdőkben, facsoportokban, mocsaras területek fáin fészkel. A fészek külső vázát ágakból készíti, és anyaggal béleli ki. Fészekalja 4-5 tojásból áll, melyen 18-20 napig kotlik. A fiókák 4-5 hetes korukig tartózkodnak a fészekben, de a szülők még utána is etetik őket.
A Bászna-ügy, a klímaváltozás és a talaj kizsigerelése is komoly veszélyt jelenthet sok gazdálkodónak.
A klímaváltozás alkalmazkodásra, a korábbi bevett módszerek minél gyorsabb újragondolására kényszeríti a magyar mezőgazdaságot.
Az etetők jelentős része kong az ürességtől vagy a megszokotthoz képest kevesebb madár és faj jelenik csak meg a kihelyezett élelmen.
Ismeretes a gazdálkodók számára, hogy november 30. és február 15. között bizonyos tilalmakat is figyelembe kell venniük.
Egyre több rovarevő madárfaj telel át Magyarországon, köztük a vörösbegyek, házi rozsdafarkúak is.
Felesleges erőforrás-pazarlásnak minősített a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője egy korábbi kacsa-mentőakciót.

Soha nem volt még példa ilyen brutálisan magas árakra, mint amilyenek mostanra kialakultak Magyarországon.
Azok a gazdaságok maradhatnak talpon, amelyek képesek hatékonyságot növelni, technológiát váltani és együttműködésben gondolkodni.
Már 2025 nyarán látni lehetett, hogy gyülekeznek a sötét felhők a tejágazat fölött.
A Bászna-ügy, a klímaváltozás és a talaj kizsigerelése is komoly veszélyt jelenthet sok gazdálkodónak.
42 millió helyett csak 27 millió nőt és gyermeket értek el az UNICEF élelmezési programjai a finanszírozás befagyasztása miatt.