A kormos varjú elsősorban a mezőgazdasági területeken előforduló mindenevő madárfaj, amely állandó, de kóborló fajnak számít hazánkban. Magyarországon védett.
A kormos varjú (Corvus corone) a madarak osztályának a verébalakúak rendjébe és a varjúfélék családjába tartozó faj. A korábban az alfajának tekintett dolmányos varjúval rendszeresen kereszteződik, életképes hibrideket képes létrehozni. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 ezer forint.
A kormos varjú életmódja
A kormos varjú elsősorban a mezőgazdasági területeken, erdőszélen, fasorokban és ligetekben fordul elő. Magyarországon állandó, de kóborló fajnak számít. Hazánkban alkalmilag, az Alpokalja egyes részein fészkel. A dolmányos varjúval rendszeresen kereszteződik, és az itt lévő egyedek egy része a kettő hibridje.
A kormos varjú előfordulása
A kormos varjúnak két külön részre szakadt populációja van. Az egyik Európa nyugati és középső részén található meg, a másik Ázsia szibériai részén él.
A kormos varjú táplálkozása
A kormos varjú főleg rovarokat, kisebb emlősöket, madarakat és dögöket eszik, de nem veti meg a növényi eledelt sem.
A kormos varjú fajtái
A tudomány a kormos varjúnak két alfaját különbözteti meg, a törzsfaj az Európai részeken él, a keleti alfaj pedig Ázsia szibériai részén. Korábban a dolmányos varjút is a kormos varjú alfajának tekintették, de a dolmányos varjú 2002-től önálló fajnak számít.
A kormos varjú szaporodása
A kormos varjú a mezőgazdasági területekkel határos erdőkben, facsoportokban, mocsaras területek fáin fészkel. A fészek külső vázát ágakból készíti, és anyaggal béleli ki. Fészekalja 4-5 tojásból áll, melyen 18-20 napig kotlik. A fiókák 4-5 hetes korukig tartózkodnak a fészekben, de a szülők még utána is etetik őket.
Még mindig sok a szabadtéri tűz, illetve a mezőgazdaságot érintő tűzeset az országban.
Madáreledeleket vizsgáltak a Nemzeti Élelmiszerlánc‑biztonsági Hivatal szakemberei a Szupermenta programban.
Magyarországon is vannak lehetőségek a kaszkád hőhasznosításban és kút-újrahasznosításban.
Ha nem történik változás a Homokhátságon, néhány évtized múlva a vízszint akár több méterrel is tovább süllyedhet, és a táj egyre szárazabbá válik.
Szokatlanul népes, 67 egyedből álló fehérgólya-csapat érkezett Máltára, ami nem megszokott jelenség.
Megkezdődött a darvak őszi vonulása, szeptember végére már több mint ötvenezer példány érkezett a nemzeti park területére.
A környezetbe kerülő ösztrogénterhelés mintegy 90%-a az állattenyésztésből származik.
Vészhelyzetben a magyar cukorágazat, és ez a termelőket, a feldolgozókat és a fogyasztókat egyaránt érinti.
2025-ben mintegy 27,6 ezer tonna szilvát takarítottak be Magyarországon, ám a becslések szerint az idei évben nagyobb lesz a termés.
A nappalok továbbra is kellemesen melegek lehetnek, miközben a reggeli órákban már jóval hűvösebb időre kell készülniük a horgászoknak.
A kertészkedésről sokaknak a folyamatos tennivalók jutnak eszükbe, és az, hogy egy kert soha sincsen készen, pedig ez nem feltétlenül igaz.
