
Vége a dalnak: naponta 200 ezer tonna kukorica ég el az országban
Egyre kilátástalanabb a szántóföldi növénytermesztés jövője, csak rossz és rosszabb megoldások közül válogathatnak a gazdák.
A négylevelű lóhere a pillangósvirágúak családjába tartozó, a fehér here viszonylag ritka négylevelű változata. Hagyományosan a szerencse szimbólumának tekintik.
A lóhere jellemzői
Körülbelül minden 10 000 háromlevelű fehér herére jut egy négylevelű növény. A levelek száma ritkább esetben akár négynél több is lehet. A Guinness Rekordok Könyve szerint a legtöbb levél, amit egy fehér herén találtak 56 db volt. Úgy tartják, hogy minden levél szimbolizál valamit, mégpedig az alábbiakat: egy a szeretetet, egy a szerencsét, egy hitet és egy a reményt. A négylevelű lóhere ritka előfordulása miatt egy recesszív gén okozta mutációt sejtenek elsősorban a kiváltó ok/okok között, de az sem kizárt, hogy valamely, nem ismert oknál fogva, a normál esetben a növényben egymással nem érintkező gének keveredhettek, vagy egy növekedési hiba. De azt sem lehet kizárni, hogy az összes lehetséges verzió igaz.
A lóhere, a gyökere körül élő baktériumok segítségével megköti a nitrogént a levegőből és így a legjobb minőségű trágyát juttatja a talajba. Ezáltal olcsó, mutatós, zöld felületet alakíthatunk ki ebből a növényből és még csak nem is kerül sok munkába. Azért is érdemes vele foglalkozni, mert a lóhere engedi szellőzni a talajt és jól fejlődik akkor is, ha a földrétegek összenyomódnak - ez pedig sok fűfajról nem mondható el. A lóhere gyökerei hosszabbak, így mélyebbről is fel tudja szívni a vizet. Ez határozott előnyt jelent nagy szárazságban, amikor a fű már sárgul, a lóhere szép zöld marad.

Egyre kilátástalanabb a szántóföldi növénytermesztés jövője, csak rossz és rosszabb megoldások közül válogathatnak a gazdák.
Az előző évek mélyrepülése után a 2026-ban fellendült a traktorok értékesítése Magyarországon.
Magyarországon tovább csökkent a málnatermesztés, miközben a belföldi keresletet egyre nagyobb arányban importból fedezik.
Egy Somogy megyei házisertés-állományban igazolta a hatóság az afrikai sertéspestis jelenlétét.
A miniszter szerint olyan termékkörök gyártását kellett volna támogatni, amiből hiány van.
Az Agronómiai Központ és a Téradatkezelő segítségével a PGR még hatékonyabban támogatja az adatvezérelt gazdálkodást.