Idén még szenved a géppiac, de jövőre jöhet az emelkedés
Az ágazat szereplői csak a következő év második felében várják a fellendülést a gépforgalmazásban.
A nagy kócsag a nagyobb termetű gázlómadarak közé tartozik. Magyarországon fokozottan védett faj, ami a hazai természetvédelem címermadara is.
A nagy kócsag (Ardea alba) a madarak osztályának gödényalakúak rendjébe, ezen belül a gémfélék családjába és a gémformák alcsaládjába tartozó gázlómadár. A hófehér gémfélék legnagyobb képviselője. Régies neve nemes kócsag, a magyar természetvédelem címermadara. Magyarországon fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 100 ezer forint.
A nagy kócsag életmódja
A nagy kócsag a nagyobb termetű, társas gázlómadarak közé tartozik. Élőhelyét sziki és nádas mocsarak, félsósvizű lagúnák és árterek képezik. Rövidtávon vonuló madár, hazánkban februártól novemberig figyelhetjük meg. Az állomány egy része rendszeresen áttelel; az utóbbi időben mind többen. A magyarországi egyedek a Mediterráneum vidékén telelnek.
A nagy kócsag elterjedése
A világ nagy részén megtalálható, így például Észak-Amerikában, Afrikában, Ázsiában és Ausztráliában, valamint ritkábban Európa déli részén is előfordul. Európán belül Magyarországon található a nagy kócsag egyik legjelentősebb előfordulási helye. A faj magyarországi állománya növekvő, 1800-3000 költő pár közé tehető. Elsősorban a Tisza-tó és a Kis-Balaton vidékén nádasokban és ártéri erdőkben fészkel rendszeresen nagyobb telepekben is, de gyérebb állománnyal a Tisza mentén, a Velencei-tónál és a Fertőnél is előfordulhat. Az Északi- és a Dunántúli-középhegységben, valamint Magyarország déli és keleti régióiban ritkának mondható.
A nagy kócsag táplálkozása
A nagy kócsag halakat, kétéltűeket, bogarak, vízi rovarokat és kisemlősöket fogyaszt. Vadászstratégiája a többi gémféléhez hasonló: kivárásra és villámgyors lecsapásra épül. Alapvetően magányosan táplálkozik, bár nagy bőség esetén több példány is összeverődhet.
A nagy kócsag fajtái
A nagy kócsagnak több külön fajtáját is számon tartja a tudomány. Ezek Észak-Amerikában (Ardea alba egretta), Afrikában (Ardea alba melanorhynchos), Ázsiában és Ausztráliában (Ardea alba modesta), valamint Európa déli részén (Ardea alba alba) találhatóak meg.
A nagy kócsag szaporodása
A nagy kócsag a gémfélék többségéhez hasonlóan költőtelepeket alkot, többnyire földközelben a nádasban, de olykor fákon is. A kolóniák akár 50 párból is állhatnak, olykor egyéb gémfélék is csatlakozhatnak hozzájuk. Átlagosan egy méter átmérőjű fészkét avas nádból építi, bár az előző évi fészket is kicsinosíthatja. A párzásra nem sokkal a hazatérés után, február-március során sor kerül, amit látványos udvarlási szertartás előz meg, melynek során a hím mutogatja megnyúlt dísztollait. A nagy kócsag évente csak egyszer költ. Egy alkalommal 3-4 kékeszöld tojást rak, melyeken a két szülő 24-26 napig felváltva ül. A fiókák fehér pehelytollakkal jönnek a világra, a fészket csak 34-35 nap után hagyják el.
Az ágazat szereplői csak a következő év második felében várják a fellendülést a gépforgalmazásban.
A mezőgazdasági gépalkatrészek utánpótlásáról Bedekovits Csabát, a Kramp Hungary kereskedelmi igazgatóját kérdeztük.
A nyári strandszezon után sokan másfajta kikapcsolódást keresnek, és Magyarország borvidékei kiváló őszi programlehetőségeket is kínálnak.
Mintegy 1,1 millió tonna rizst semmisítettek meg az elmúlt időszak áradásai Bangladesben.
Ez az amerikai robot óriási segítséget nyújthat a termelőknek a vegyszerhasználat csökkentésében.
Kiemelt támogatásokra számíthatnak a környezettudatos termelők.