Nagy kócsag

A nagy kócsag a nagyobb termetű gázlómadarak közé tartozik. Magyarországon fokozottan védett faj, ami a hazai természetvédelem címermadara is.

A nagy kócsag (Ardea alba) a madarak osztályának gödényalakúak rendjébe, ezen belül a gémfélék családjába és a gémformák alcsaládjába tartozó gázlómadár. A hófehér gémfélék legnagyobb képviselője. Régies neve nemes kócsag, a magyar természetvédelem címermadara. Magyarországon fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 100 ezer forint.

A nagy kócsag életmódja

A nagy kócsag a nagyobb termetű, társas gázlómadarak közé tartozik. Élőhelyét sziki és nádas mocsarak, félsósvizű lagúnák és árterek képezik. Rövidtávon vonuló madár, hazánkban februártól novemberig figyelhetjük meg. Az állomány egy része rendszeresen áttelel; az utóbbi időben mind többen. A magyarországi egyedek a Mediterráneum vidékén telelnek.

A nagy kócsag elterjedése

A világ nagy részén megtalálható, így például Észak-Amerikában, Afrikában, Ázsiában és Ausztráliában, valamint ritkábban Európa déli részén is előfordul. Európán belül Magyarországon található a nagy kócsag egyik legjelentősebb előfordulási helye. A faj magyarországi állománya növekvő, 1800-3000 költő pár közé tehető. Elsősorban a Tisza-tó és a Kis-Balaton vidékén nádasokban és ártéri erdőkben fészkel rendszeresen nagyobb telepekben is, de gyérebb állománnyal a Tisza mentén, a Velencei-tónál és a Fertőnél is előfordulhat. Az Északi- és a Dunántúli-középhegységben, valamint Magyarország déli és keleti régióiban ritkának mondható.

A nagy kócsag táplálkozása

A nagy kócsag halakat, kétéltűeket, bogarak, vízi rovarokat és kisemlősöket fogyaszt. Vadászstratégiája a többi gémféléhez hasonló: kivárásra és villámgyors lecsapásra épül. Alapvetően magányosan táplálkozik, bár nagy bőség esetén több példány is összeverődhet.

A nagy kócsag fajtái

A nagy kócsagnak több külön fajtáját is számon tartja a tudomány. Ezek Észak-Amerikában (Ardea alba egretta), Afrikában (Ardea alba melanorhynchos), Ázsiában és Ausztráliában (Ardea alba modesta), valamint Európa déli részén (Ardea alba alba) találhatóak meg.

A nagy kócsag szaporodása

A nagy kócsag a gémfélék többségéhez hasonlóan költőtelepeket alkot, többnyire földközelben a nádasban, de olykor fákon is. A kolóniák akár 50 párból is állhatnak, olykor egyéb gémfélék is csatlakozhatnak hozzájuk. Átlagosan egy méter átmérőjű fészkét avas nádból építi, bár az előző évi fészket is kicsinosíthatja. A párzásra nem sokkal a hazatérés után, február-március során sor kerül, amit látványos udvarlási szertartás előz meg, melynek során a hím mutogatja megnyúlt dísztollait. A nagy kócsag évente csak egyszer költ. Egy alkalommal 3-4 kékeszöld tojást rak, melyeken a két szülő 24-26 napig felváltva ül. A fiókák fehér pehelytollakkal jönnek a világra, a fészket csak 34-35 nap után hagyják el.