Jó év jöhet a hazai baromfisokra, de vannak rossz hírek is
Jó év lehet a 2024-es a magyar baromfiágazat számára, pedig komoly problémák is vannak a szektorban.
A nagy kócsag a nagyobb termetű gázlómadarak közé tartozik. Magyarországon fokozottan védett faj, ami a hazai természetvédelem címermadara is.
A nagy kócsag (Ardea alba) a madarak osztályának gödényalakúak rendjébe, ezen belül a gémfélék családjába és a gémformák alcsaládjába tartozó gázlómadár. A hófehér gémfélék legnagyobb képviselője. Régies neve nemes kócsag, a magyar természetvédelem címermadara. Magyarországon fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 100 ezer forint.
A nagy kócsag életmódja
A nagy kócsag a nagyobb termetű, társas gázlómadarak közé tartozik. Élőhelyét sziki és nádas mocsarak, félsósvizű lagúnák és árterek képezik. Rövidtávon vonuló madár, hazánkban februártól novemberig figyelhetjük meg. Az állomány egy része rendszeresen áttelel; az utóbbi időben mind többen. A magyarországi egyedek a Mediterráneum vidékén telelnek.
A nagy kócsag elterjedése
A világ nagy részén megtalálható, így például Észak-Amerikában, Afrikában, Ázsiában és Ausztráliában, valamint ritkábban Európa déli részén is előfordul. Európán belül Magyarországon található a nagy kócsag egyik legjelentősebb előfordulási helye. A faj magyarországi állománya növekvő, 1800-3000 költő pár közé tehető. Elsősorban a Tisza-tó és a Kis-Balaton vidékén nádasokban és ártéri erdőkben fészkel rendszeresen nagyobb telepekben is, de gyérebb állománnyal a Tisza mentén, a Velencei-tónál és a Fertőnél is előfordulhat. Az Északi- és a Dunántúli-középhegységben, valamint Magyarország déli és keleti régióiban ritkának mondható.
A nagy kócsag táplálkozása
A nagy kócsag halakat, kétéltűeket, bogarak, vízi rovarokat és kisemlősöket fogyaszt. Vadászstratégiája a többi gémféléhez hasonló: kivárásra és villámgyors lecsapásra épül. Alapvetően magányosan táplálkozik, bár nagy bőség esetén több példány is összeverődhet.
A nagy kócsag fajtái
A nagy kócsagnak több külön fajtáját is számon tartja a tudomány. Ezek Észak-Amerikában (Ardea alba egretta), Afrikában (Ardea alba melanorhynchos), Ázsiában és Ausztráliában (Ardea alba modesta), valamint Európa déli részén (Ardea alba alba) találhatóak meg.
A nagy kócsag szaporodása
A nagy kócsag a gémfélék többségéhez hasonlóan költőtelepeket alkot, többnyire földközelben a nádasban, de olykor fákon is. A kolóniák akár 50 párból is állhatnak, olykor egyéb gémfélék is csatlakozhatnak hozzájuk. Átlagosan egy méter átmérőjű fészkét avas nádból építi, bár az előző évi fészket is kicsinosíthatja. A párzásra nem sokkal a hazatérés után, február-március során sor kerül, amit látványos udvarlási szertartás előz meg, melynek során a hím mutogatja megnyúlt dísztollait. A nagy kócsag évente csak egyszer költ. Egy alkalommal 3-4 kékeszöld tojást rak, melyeken a két szülő 24-26 napig felváltva ül. A fiókák fehér pehelytollakkal jönnek a világra, a fészket csak 34-35 nap után hagyják el.
Jó év lehet a 2024-es a magyar baromfiágazat számára, pedig komoly problémák is vannak a szektorban.
A Magyarországon megtermelt 11 ezer tonna tormából csaknem 10 ezer exportra kerül.
2023-ban az előzetes várakozásoknak megfelelően jelentősen visszaesett a mezőgazdasági gépek forgalma Magyarországon.
Megállapodtak az uniós tagállamok nagykövetei az Ukrajnából származó vámmentes élelmiszerimport meghosszabbításáról.
Az alma és a meggy eddig jobbára megúszta a hajnali fagyokat, de az áprilist még túl kell élniük – a kajszi már rosszabb helyzetben van.
Kizárólag hazai beszállítók termékeiből válogathatunk négy kategóriában is
Az elmúlt hetek szokatlanul enyhe időjárásának következtében a vörösnyakú árpabogár (Oulema melanopus) imágói tömegesen megjelentek a gabonatáblákon.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara április 9-10-én élelmiszeripari fókuszú gép- és technológiai kiállítást rendez. Győrffy Balázst, a szervezet elnökét kérdeztük.
Többet termelni kevesebből, ráadásul fenntarthatóan – a hatékony mezőgazdaság olyan kihívása, ami elképzelhetetlen naprakész növényvédelem nélkül.