Kiss Kálmán, az LMP vidékpolitikai koordinátora szerint "lyukas" a törvényjavaslat, ami átfogó földreform helyett pusztán a földtulajdonszerzést szabályozza és azt sem kellő részletességgel teszi. Az új földtörvény tervezetének különösen azt rója fel, hogy konkrét szabályozás helyett sok esetben csak fogalmakat definiál, ráadásul fenntartja azok más jogszabályok által történő megváltoztathatóságát is. A birtokmaximumok bevezetésével ugyan egyetért a vidékpolitikai koordinátor, ugyanakkor véleménye szerint a tervezett szabályozás könnyedén kijátszható, ráadásul nem jelent tényleges maximumot sem, hiszen a saját tulajdonon felüli bérleményekre nem vonatkozik. Ennek kapcsán felhívta a figyelmet arra a furcsa kettősségre is, hogy míg a jogi személyt kizárná a földvásárlásból az új törvény, addig a jelenleg is zajló földbérleti pályázatoknál éppen ezek preferálása figyelhető meg. Kiss Kálmán hozzátette, a hosszú távon hatékony és versenyképes mezőgazdaság megteremtését a kis- és középgazdaságok felzárkóztatásában, ezzel párhuzamosan a jelenlegi torz üzemstruktúra újjászervezésében tudja elképzelni.

Szabó Rebeka, az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának tagja elfogadhatónak nevezte a törvényjavaslatban foglalt birtokmaximumot abban az esetben, ha az valódi maximumot jelent. Ezzel együtt pártja a 300 hektáros birtokméretet tartja ideálisnak, melyek elterjedését progresszív földbirtokadó kivetésével tartja elképzelhetőnek. Ez a gyakorlatban egy fokozatosan bevezetett adót jelentene, melyet először a legnagyobb, 1200-900 hektáros gazdaságokra vetnének ki, majd 300 hektáros léptékekben lefelé haladva bővítenék az adózók körét, kizárólag a 300 hektár alatti birtokok mentesülnének ez alól. Az adó összegről egyelőre egyeztetnek - mondta egy kérdésre válaszolva, de hangsúlyozta, hogy reális terheket vezetnének be, mert nem tönkretenni akarják a birtokokat, hanem segíteni a kis- és közepes vállalkozásokat.

A képviselőnő ismételten hangsúlyozta azt is, hogy bár versenyképes mezőgazdaságot kell megteremteni, a reform nem történhet szigorúan termelési szempontok alapján. Az agrárium munkahelyteremtő képességét, az élelmiszerellátás biztonságát valamint a környezet megóvását is figyelembe kell venni.