A termőföldpiac - a földárverések 2016. őszi megszűnését követően - tavaly látványosan szűkült. Az OTP Termőföld Értéktérképe alapján az adásvételek száma megelőző évi 56 ezerről 2017-ben 39 ezerre, azaz 31%-kal csökkent. A tranzakciószám Zala megye kivételével (ahol 8%-os növekedés ment végbe) mindenhol csökkent, Jász-Nagykun-Szolnok megyében például 62%-kal, de a legkisebb visszaesést elkönyvelő Nógrádban is 19%-kal. A föld értékének alakulását az alábbi ábra szemlélteti.

A föld értéke (Forrás: OTP Termőföld Értéktérkép)

Tavaly nagyjából 50 ezer hektár termőföld cserélt tulajdonost adásvétel során. Az értékesített földterület 70 százalékkal csökkent az előző évhez viszonyítva  Mivel a tranzakciószám ennél jóval kisebb mértékben esett vissza, az történt tehát, hogy átlagosan jóval kisebb területek kerültek eladásra. Az értekesített hektárok számában a legnagyobb visszaesést a korábban legnagyobb tulajdonosváltást átélt Fejér megyében tapasztalhatjuk. Megjegyezzük: a megyét nemcsak földminősége, de Budapesthez való közelsége és kiváló infrastruktúrája is vonzóvá teszi az új magyar agrárelit számára. A térségben nem sok szabad mozgástér maradhatott a földpiacon.

Szabó István, az OTP Agrár ügyvezető igazgató helyettese kiemeli: a termőföld az elmúlt csaknem két évtizedben stabilan növelte értékét: "Egy hektár 2010-ben vásárolt termőföld átlagosan bőven kétszeresére (125%-kal) növelte értékét 2017-re. Ugyanezen idő alatt egy átlaglakás harmadával (30%-kal) drágult. Nincs okunk feltételezni, hogy a közeli jövőben megállna a termőföld árak emelkedése, ami így továbbra is biztos befektetés maradhat" - vélekedett a szakember.

A föld jó befektetésnek bizonyult