Az immáron 26 emberi és több mint egymilliárd állati életet követelő ausztráliai erdőtüzek hevességének senkit nem kellett volna váratlanul érnie, mi több, az ellenük való felkészülésre is több mint elég idő lett volna, írta meg az Index. Ugyan az ausztrál miniszterelnök-helyettes, Michael McCormack az ABC rádiónak azt nyilatkozta, hogy azóta vannak tüzek Ausztráliában, amióta világ a világ, ez azért nem jelenti azt, hogy az emberiségnek és az emberi tevékenységnek nincs semmi köze a történtekhez.

A 2008-as jelentés ugyanis egészen világosan fogalmazott a bozzóttüzekről: "A tüzeket illető legújabb előrejelzések azt valószínűsítik, hogy a tűzszezonok korábban fognak kezdődni, valamivel később fejeződnek be, és általánosságban intenzívebbek lesznek. Ez a hatás idővel erősödni fog, és közvetlenül 2020-ra lesz érzékelhető."

Sarah Perkins-Kirkpatrick, az Új-dél-walesi Egyetem kutatója szerint nincs semmi meglepő a történtekben, az események fő kiváltó oka pedig egyértelműen az éghajlatváltozás. Ausztrália a 20. században 1 Celsius-fokot melegedett, de ez csak a probléma egyik része, amely a katasztrofális forróságot, aszályt, és az ezekből következő bozóttüzeket okozza. Ott van az indiai-óceáni dipólus jelensége, amelyet indiai El Nino-jelenségnek is hívnak, amely a páradús légtömegeket Ausztrália fölül Afrika felé fújja. A másik tényező az antarktiszi oszcilláció, amely a forró, száraz levegőt a közép-ausztráliai sivatag felől a nyugati parti sáv felé fújja. Ezek még sosem érvényesültek ilyen hosszan egy időben, mint most.