A mezőgazdaságban felhasznált munkaerő mennyisége folyamatosan csökken. 2023-ban 213 ezer éves munkaerőegység (ÉME) volt, ami 2020-hoz képest 13%-os, míg 2013-hoz viszonyítva 40%-os csökkenést jelent. Ez főként az egyéni gazdaságok munkaerő-felhasználásának visszaesésével magyarázható, ahol az ÉME 21%-kal alacsonyabb volt, mint 2020-ban. Ezzel szemben a gazdasági szervezetek munkaerő-felhasználása 3,2%-kal nőtt, így az egyéni gazdaságok részesedése a teljes munkaerőből 61%-ra csökkent, míg a gazdasági szervezeteké 39%-ra emelkedett. Ez jelentős változás a 2013-as arányokhoz képest, amikor az egyéni gazdaságok még 74%-ot, a gazdasági szervezetek pedig csak 26%-ot tettek ki - derült ki a KSH adataiból.

Kivárásra játszanak a magyar gazdák: ha nincs pályázat, senki sem lép

Kiszámíthatatlan a gazdasági környezet, a gazdák még mindig kivárásra játszanak.

Csökkent a családi munkaerő 

A mezőgazdasági munkák 48%-át családi munkaerő végezte 2023-ban, míg 39%-ot állandó alkalmazottak, 12%-ot pedig időszaki munkavállalók. 2013-ban a családi munkaerő részesedése még 65% volt, míg az állandó alkalmazottaké 24%, az időszaki munkásoké pedig 9,3%.

2023-ban egy gazdaságra átlagosan 1,1 ÉME jutott, ami 6,5%-os növekedést jelent 2020-hoz képest, viszont 2013-hoz viszonyítva 10%-os csökkenést mutat. A kisebb gazdaságok megszűnése és a koncentráció növekedése miatt az egy gazdaságra jutó munkaerő-ráfordítás mérséklődött. A különböző gazdaságtípusok munkaerőigénye eltérő:

• vegyes állattartás: 2,6 ÉME/gazdaság,
• kertészet: 2,3 ÉME/gazdaság
• szántóföldi növénytermesztés: 0,8 ÉME/gazdaság

Válságos helyzetben van rengeteg termelő: nem tudni van-e kiút ebből

Az Egyesült Államok és Chile kíméletlen versenyt diktál a jórészt családi gazdaságokból álló termesztőkörzet számára.

Vidékfejlesztési programok növekvő szerepe

A 2021-2023-as időszakban a gazdaságok 29%-a (56 ezer gazdaság) részesült vidékfejlesztési támogatásban, ami jelentős növekedés a 2018-2020-as időszak 18%-os arányához képest. A támogatott gazdaságok 2023-ban:

• a mezőgazdasági terület 78%-át használták (3,9 millió hektár),
• a teljes állatállomány 79%-át tartották (1,4 millió állategység).

Ez növekedést jelent a 2020-as adatokhoz képest, amikor a támogatott gazdaságok a mezőgazdasági terület 70%-át, az állategységek 72%-át birtokolták. A legnagyobb arányban támogatásban részesülő gazdaságok pedig a vegyes növénytermesztés, a tömegtakarmány-fogyasztó állattartás, a szakosodott szántóföldi növénytermesztés volt. A legkevésbé támogatott gazdaságok az abrakfogyasztó állatok tartására szakosodott gazdaságok.

Mezőgazdasági terület nagysága és megoszlása

2023. június 1-jén Magyarország mezőgazdasági területe 5,1 millió hektár volt, ami 2020-hoz képest 3,4%-os, 2013-hoz képest pedig 12%-os növekedést jelent. A mezőgazdasági területek megoszlása az alábbiak szerint alakult:

• 82% szántó,
• 16% gyep,
• 1,6% gyümölcsös,
• 1,2% szőlő,
• 0,1% alatti konyhakert.

Egy fajta védekezés már nem lesz elég a földeken: mostantól mindent be kell vetni

Idén is súlyos károkat okozhat a fertőzés, nagyon észnél kell lennie a gazdálkodóknak.

2023-ban a mezőgazdasági terület 63%-át egyéni gazdaságok, 37%-át gazdasági szervezetek használták. 2013-ban az arány közel egyenlő volt (53%-47%), de 2023-ra az egyéni gazdaságok által használt terület 3,2 millió hektárra nőtt. Ez 2020-hoz képest 7,2%-os, 2013-hoz képest 33%-os növekedést jelent. A gazdasági szervezetek legnagyobb arányban szántóföldeket művelnek (38%), a szőlőterületek 25%-a, gyümölcsösök 23%-a van a használatukban. A legnagyobb visszaesés a gyepterületek művelésében figyelhető meg: 14 százalékpontos csökkenés történt 2013-hoz képest.

Mindemellett az egyéni gazdaságok több mint 200 ezer hektárral nagyobb gyepterületet használnak 2023-ban, mint 2013-ban. A gazdasági szervezetek gyepterület-csökkenése részben ennek a növekedésnek köszönhető. A gyümölcsösök összterülete 2023-ban 83 ezer hektár volt, amelynek 87%-a törzses gyümölcsfajú ültetvény. Az ültetvényeken a legnagyobb arányban alma (33%), meggy (19%) és dió (14%) termesztése folyt. 2020 és 2023 között a dió kivételével minden gyümölcsfaj területe csökkent:

• alma és meggy: -12%,
• őszibarack: -44% (legnagyobb visszaesés).

A gyümölcsösök életkorát tekintve a körteültetvények öregedtek el leginkább, hiszen 40%-uk 15–24 éves, 20%-uk 25 évnél idősebb. Ezzel szemben az almaültetvények 14%-a 25 évesnél idősebb, míg az 5 évnél fiatalabb ültetvények aránya csak 9,1%. A legfiatalabb ültetvények a kajszibarack esetében találhatók: 16%-uk 5 évesnél fiatalabb, több mint 50%-uk 5-14 év közötti.

Jobbról és balról is kapott egy nagy pofont ez az ágazat 2024-ben

Egyre komolyabb problémákat okoz a klímaváltozás és a munkaerőhiány, sürgősen lépni kell.

Egyéni gazdaságok dominanciája

2023-ban a mezőgazdasági területek többsége egyéni gazdaságok használatában volt. Különösen magas volt az arány: Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében (82%), Bács-Kiskun vármegyében (72%), Nógrád és Csongrád-Csanád vármegyében (71%). Ezzel szemben Baranya (48%) és Somogy (47%) vármegyékben alacsonyabb volt az egyéni gazdaságok részaránya. Győr-Moson-Sopron vármegyében a gyümölcsösök 57%-át gazdasági szervezetek művelték, míg Csongrád-Csanád vármegyében ez a terület mindössze 95 hektár volt. A szőlőterületek pedig döntően egyéni gazdaságok kezében voltak, különösen: Békés (99%), Nógrád (94%), Csongrád-Csanád (92%).

Tarolt ez a növény a földeken, visszaesés az állattenyésztésben

A gabonafélék részaránya két legjelentősebb szántóföldi növényünknek, a búzának és a kukoricának köszönhetően továbbra is a legmagasabb, de 2023-ban 4,0 százalékponttal kisebb volt, mint 10 évvel korábban. Az ipari növények részesedése 2,3 százalékponttal nagyobb, mint 2013-ban, azonban 2020-hoz képest kismértékben csökkent. Ennek oka a repce 26 vetésterületének zsugorodása, 3 év alatt közel 100 ezer hektárral mérséklődött, lényegében a 2013-as értékre visszaesve. A napraforgó vetésterülete folyamatosan növekedett, így az ipari növények súlya nem változott jelentősen

- írja a KSH.

Bérbe adják az állataikat a termelők: így jutnak most sokan plusz pénzhez

A hagyományos növénytermesztésről lemondó farmerek számára ez a megoldás jövedelmezőbbnek bizonyul.

2023-ban az állattenyésztés mezőgazdaságon belüli aránya csökkent 2020-hoz képest. Az állatállomány 1,75 millió állategység volt, ami 2013-hoz hasonló szintet mutat, de 2020-hoz képest 7,6%-os visszaesést jelent. 2013-hoz képest 125 ezerrel csökkent az állattartó gazdaságok száma, így 2023-ban már csak 76 ezer gazdaságban tartottak állatot. Ez a 2013-as érték harmadát, és a 2020-as számhoz képest 35%-os csökkenést jelent. Az 5 állategység alatti gazdaságok száma drasztikusan visszaesett:

• 2013: 179 ezer gazdaság,
• 2020: 93 ezer gazdaság,
• 2023: 56 ezer gazdaság - 10 év alatt 69%-os csökkenés.

A 100 állategység feletti nagy gazdaságok száma stabil, 2023-ban 2 ezer volt, ami megfelel a korábbi évek adataival (1,8–2,2 ezer). 100 hektár mezőgazdasági területre jutó állatállomány kiemelkedően magas volt Komárom-Esztergom vármegyében (77 állategység), míg Hevesben ennek hatoda (13 állategység). 2020-hoz képest az egy gazdaságra jutó állomány Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében nőtt a legjobban (74%), míg Vas vármegyében 11%-kal csökkent. 2013-ban a sertésállomány volt a legnagyobb (39%), 2023-ra viszont a szarvasmarha állomány vált dominánssá (37%), köszönhetően a 2020-ig tartó folyamatos növekedésének.

Csökkenő arány:

• sertés: -4,3 százalékpont,
• juh és kecske: -1,3 százalékpont

Növekvő arány:

• szarvasmarha: +5,4 százalékpont,
• baromfi: +0,5 százalékpont.