Januárban módosították a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz éves fejlesztési keretét, amelyben kiemelt helyet kapott a Dél-Homokhátság ökológiai állapotának javítása és a bácskai területek vízpótlásának első üteme. A fejlesztés eredményeként jelentősen javulhatnak Császártöltés, Kéleshalom és Jánoshalma térségének vízháztartási viszonyai. A projekt keretében a Mátételki-Kígyós-csatorna közvetlenül látja majd el a Mátételki tározót ökológiai vízzel, biztosítva lesz a Bácsalmási tározó vízpótlása, valamint a Kígyós-főcsatorna Natura 2000-es területeinek vízellátása is. Ujj Zsuzsanna, a Magyar Természetvédők Szövetségének szakértője elmondta, hogy a Homokhátságon évszázados gazdálkodási tevékenység zajlik, amelynek hagyományos formái gyakran még növelték is a biodiverzitást - jelentette az Index.

A legeltetés és az okos művelés harmóniában tud működni a tájjal. A mezőgazdaság iparosodási folyamata egyre több területet vont művelés alá, ami az ember élelmiszer-ellátása szempontjából nem feltétlenül volt indokolt. Megjelent a cash crop, tehát a gazdálkodók már nem csak önmaguk ellátására termeltek, hanem – elsősorban búzát és kukoricát – ipari mennyiségben vetettek és arattak. A kukorica jelentős része takarmány célú, a búzából pedig sok megy exportra. Anélkül lehetne csökkenteni a termesztést, hogy az ellátásbiztonsági problémákhoz vezetne.Ahhoz, hogy a Homokhátságon több megművelhető földhöz jussanak, lecsapolták a vizes élőhelyeket, ami olyan mértékben megbontotta a természetes egyensúlyt, hogy kiszáradási folyamathoz vezetett, aminek most látjuk az eredményét. Fontos lenne, hogy visszaadjunk a természetnek olyan területeket, ahol vizes élőhelyek jöhetnek létre, ezzel egyébként a terület más részeinek mezőgazdasági biztonsága is javulna

- hangsúlyozta a szakértő

A legsürgetőbb feladatnak Ujj Zsuzsanna a vízelvezetés megállítását tartja. A sűrű csatornahálózat és a mezőgazdasági kutak nagy mennyiségű vizet vonnak el a területről, ami a talajvízszint folyamatos csökkenéséhez vezet. Emellett a felszínborítás jellege is meghatározza a párolgást. A szakértő szerint az eredeti, változatos tájszerkezet visszaállítására kell törekedni, amely erdőkből, szikes tavakból és homokpuszta gyepekből állt. Megjegyezte, hogy a korábbi erdősítési kísérletek nem mindig voltak ideálisak, mivel például a fenyők vagy a nemes nyarasok nagy vízigényük miatt tovább szárították a tájat.

A természetvédelmi szakértő a Közép-Homokhátságot érintő projektekkel kapcsolatban pozitív változásokat lát, mivel azok egyre inkább az ökológiai helyreállításra fókuszálnak. Ugyanakkor problémának tartja, hogy a civil szervezetek nehezen jutnak hozzá a fejlesztési dokumentumokhoz, holott szélesebb körű konzultációval jobb minőségű tervek készülhetnének. A januári csapadékosabb időjárás hatásával kapcsolatban Ujj Zsuzsanna kifejtette:

Inkább a trendek számítanak. A január országosan talán valamennyivel átlagon felüli csapadékot hozott, viszont előtte a december száraz volt. A hó mennyisége egy picit segíthetett a nagyon erős vízhiányon, de az alaphelyzeten nem változtat. A vízvisszatartás a kulcs, ami egy öngerjesztő folyamatot is beindítana, ha jó a felszínborítás. Ha pedig beindul a helyi vízkörforgás, az több csapadékot is visz az adott területre, ami az egész Kárpát-medence vízháztartásának jót tenne.