2019. október 20. vasárnap Vendel

Hírek - Föld

Az öröklés minden szabályt felülír

Nem igaz, hogy Magyarországon magánszemély a földforgalmi törvény hatálybalépését követően mindössze 300 hektár termőföldet szerezhet. Egyenes ági öröklés útján már eddig is jegyeztek be a földhivatalok ennél nagyobb birtokot is, és ez nem változik a most elfogadott jogszabállyal sem. A szakértők szerint alkotmányellenes lehet, hogy a földforgalmi törvény különbséget tesz az egyenes ági és a végrendeleti öröklés között.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

A Napi Gazdaság cikke szerint sántít a földforgalmi törvény paragrafusaiból kiolvasható állítás, miszerint Magyarországon magánszemély − a földforgalmi törvény hatálybalépését követően pedig magánszemély földműves − mindössze 300 hektár termőföldet szerezhet, mert ez tényszerűen már most sem igaz. Egyenes ági öröklés útján már eddig is jegyeztek be a földhivatalok ennél nagyobb birtokot is, és ez nem változik a most elfogadott jogszabály hatálybalépését követően sem.

A bejegyzett családi gazdaságokban, sőt számos őstermelőkből álló családban is az a jellemző, hogy a legtöbb családtagnak van valamennyi földje − a nagyszülőktől az unokákig. Mivel az agrártársadalom öregszik − a generációváltásra 10-15 éven belül sor kerül −, ezekben a családokban egyáltalán nem lesz ritka a 300 hektár feletti földtulajdon. Az is előfordulhat, hogy nem földműves lesz az új tulajdonos.

Végrendeletnél engedély kell


A földforgalmi törvénybe az utolsó pillanatban bekerült a végrendelet útján való öröklést korlátozó szabály − noha az ilyen jellegű végintézkedés Magyarországon kevéssé jellemző. E szerint ha a föld tulajdonjogát végrendelettel ruháznák át, akkor a közjegyző a hagyatéki eljárás során hivatalból megküldi azt engedélyezésre. A mezőgazdasági igazgatási szerv az engedélyezésnél az örökös szerzőképességét, illetve azt vizsgálja, hogy a végintézkedés nem vezet-e a szerzési korlátozás megsértéséhez vagy megkerüléséhez. Ilyenkor figyelmen kívül kell hagyni az elővásárlással kapcsolatos előírásokat, és nem kell földbizottsági állásfoglalás sem. Ez a gyakorlatban azt jelenti majd, hogy az örökös akkor szerezhet a 300 hektáros korlátig tulajdonjogot, ha az örökhagyó közeli hozzátartozója, függetlenül attól, hogy földműves-e, vagy nem közeli hozzátartozója, de földműves. Ha ennek nem felel meg, legfeljebb egy hektárt kaphat, feltéve, hogy a már birtokában álló termőfölddel együtt nem haladja meg az egy hektárt − értelmezte a Napi Gazdaságnak a jogszabályt a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM).

Figyelmen kívül hagyják a végrendeletet 300 hektár felett

Ha a végrendeletben kijelölt örökös földműves, és az örökölt mennyiséggel túllépné a 300 hektárt, akkor nem a meglévő és az örökölt terület különbözetét jegyzik be, hanem figyelmen kívül hagyják a végrendeletet, és a törvényes öröklés szabályait kell alkalmazni. Tovább bonyolítja majd a földügyeket, hogy a jogszabály nem tér ki arra, hogy mi történik akkor, ha egyenes ági öröklésnél a haszonélvezetet kapó özvegynek is van akkora földbirtoka − tulajdon és bérlet formájában −, amivel meghaladja az 1200 hektáros használati korlátot. Vagyis az örökhagyónak érdemes a kiszemelt örökös birtokméretével tisztában lennie, ha nem akarja, hogy akaratával ellentétben más jusson a földjéhez. A hatóság meg is tagadhatja a tulajdonszerzés jóváhagyását, ilyenkor a Ptk. szerinti törvényes öröklés szabályait kell alkalmazni − híva fel a figyelmet a VM. Olyan eset nem merül fel, hogy nincs törvényes örökös − ha nincs közvetlen hozzátartozó, akkor a föld az államra száll. Ez viszont a nem bejegyzett élettársat kizárja az öröklésből. A hatóság döntése ellen fellebbezni nem lehet, csak bírósági felülvizsgálat kezdeményezhető. A tárca szerint ha földtulajdonnal rendelkező céget örököl valaki, akkor nem a föld tulajdonjogát szerzi meg.

Még ha a célja érthető is, szerintem sérti az Alaptörvényt, hogy a törvény megkülönbözteti az egyenes ági törvényes és a végrendelet útján való öröklést − mondta a Napi Gazdaságnak Máhr András, a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetsége főtitkárhelyettese. Ráadásul utóbbi esetben, ha megtagadják az engedélyt, az állam kártalanítás nélkül felülírja az örökhagyó saját tulajdonával kapcsolatos akaratát is. A VM felhívta a figyelmet arra, hogy a tulajdonjog alkotmányos védelme a már megszerzett tulajdonra terjed ki, nem pedig a tulajdonjog megszerzésére. A tárca szerint a földforgalmi törvény összhangban van a hatályos és az új Ptk.-val, valamint az Alaptörvénnyel is.


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most még kedvezményes áron >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu