Az Eurostat kimutatása szerint 2018-ban az Európai Unió alábbi tagállamaiban folytattak a legnagyobb mértékben (a mezőgazdasági termelésben részt vevő összes terület arányában) organikus gazdálkodást: Ausztria (24,1%), Észtország (20,6%) és Svédország (20,3%). A listán őket követte Olaszország 15,2%-kal, Csehország 14,8%-kal, Lettország 14,5%-kal, Finnország 13,1%-kal és Szlovénia 10,0%-kal. A többi tagállamban az organikus gazdálkodás aránya 10% alatti volt, a rangsor legalján Málta állt 0,4%-kal, majd Románia 2,4%-kal és végül holtversenyben Bulgária, Írország és az Egyesült Királyság 2,6%-kal.

Kép forrása: Eurostat

Magyarország is a rangsor alsó harmadában található, a teljes mezőgazdasági termelés alá vont területeknek csupán 3,9%-án, 209,4 ezer hektáron folyik biogazdálkodás hazánkban. Ez azonban 2012-ben még csak 130,6 ezer hektár volt, vagyis az ország teljes termőterületének körülbelül 2,5%-a. Ennek alapján kijelenthető, hogy alig hat év alatt 60,3%-os növekedést produkáltunk a biogazdálkodás területén.

Az organikus termelésbe bevont területek teljes nagyságának kiszámítása során az Eurostat az átalakítás alatti és az igazoltan organikus termelést folytató területeket egybe számolta. Ahhoz, hogy egy földterületet igazoltan organikus termelést folytató területnek lehessen nevezni, annak egy hosszas, választott növényfajtától függően 2-3 éves átalakítási eljáráson kell átesnie.