2012 és 2021 között az Európai Unió szinte valamennyi tagállamában nőtt az ökológiai gazdálkodásra használt terület. Az ökológiai művelés alá vont terület csaknem megnégyszereződött Portugáliában és Horvátországban, ami az EU-n belül a legnagyobb mértékű növekedést jelenti. Franciaországban is gyorsan nőtt, és több mint kétszeresére emelkedett Magyarországon és Romániában - derült ki az Eurostat elemzéséből. A biogazdálkodással művelt területek aránya a teljes mezőgazdasági hasznosítású területen belül Ausztriában, Észtországban és Svédországban a legmagasabb. Ezekben az országokban ez az arány elérte, illetve meghaladta a 20%-ot. Ezzel szemben az ökológiai gazdálkodás aránya 2021-ben hat uniós országban 5% alatt volt, a legalacsonyabb arány Bulgáriában és Máltán.

Az Európai Unió egyre nagyobb területén folyik ökológiai gazdálkodás

Az Európai Unióban a teljes biogazdálkodással művelt terület becsült nagysága 2021-ben 15,9 millió hektár volt, szemben a 2020-as 14,7 millió hektárral. Az unióban az ökológiai művelésű területek gyors és erőteljes bővülése figyelhető meg: 2012 és 2021 között 6,5 millió hektárral, azaz 68%-kal nőtt a terület. A teljes ökológiai terület az "átállás alatt álló terület" és a "tanúsított terület" összege. Mielőtt egy területet ökológiai minősítéssel látnának el, át kell esnie egy átállási folyamaton, amely a növénykultúrától függően 2-3 évig is eltarthat. Ezért az átállás alatt álló területekre vonatkozó adatok jelzik a teljesen tanúsított területek potenciális változását. Erről korábban Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) ügyvezetője is beszélt az Agrárszektornak.

Új őrület hódít Magyarországon: egyre többen ültetnek így növényeket

2015 óta megduplázódott az ökológiai termelés alá vont területek nagysága Magyarországon.

Mint ismeretes, az Európai Bizottság Termőföldtől az asztalig stratégiájának egyik fő célkitűzése a biogazdálkodással művelt területek fejlesztésének ösztönzése, amelyeknek 2030-ra az EU mezőgazdasági területének legalább 25%-át kellene kitennie. Franciaországban 2021-ben 2,8 millió hektárnyi földterületet használtak ökológiai mezőgazdasági termelésre, ami az uniós országok közül a legnagyobb terület. Ezt követi Spanyolország 2,6 millió hektár biogazdálkodási területtel, Olaszország 2,2 millió hektárral és Németország 1,6 millió hektárral. Ez a négy uniós ország együttesen az EU 2021-es teljes biogazdálkodási területének közel háromötödét teszi ki: Franciaország (17,4 %), Spanyolország (16,6 %), Olaszország (13,7 %) és Németország (10,1 %). Mint fentebb is írtuk, 2012 és 2021 közötti időszakban az unió szinte valamennyi tagállamában nőtt az ökológiai gazdálkodásra használt mezőgazdasági területek nagysága. A növekedés Portugáliában (+283%) és Horvátországban (+282%) volt a legnagyobb mértékű, de Franciaországban (+169%), Magyarországon (+125%) és Romániában (+101%) is jelentősen nőttek ezek a területek.

Az ökológiai művelésbe vont földek a teljes mezőgazdasági hasznosítású területhez mért legnagyobb arányát 2020-ban Ausztria érte el, 26%-kal. Észtországban 2021-ben ez 23%-os volt, Svédországban pedig 20%-os. Portugália, Olaszország, Finnország, Csehország, Lettország, Dánia, Szlovénia, Spanyolország és Görögország részesedése 2021-ben szintén meghaladta a 10%-ot. Ezzel szemben a biogazdálkodás aránya 2021-ben hat uniós országban 5% alatt volt, a legalacsonyabb arány Bulgáriában 1,7%-kal és Máltán 0,6%-kal. Magyarországon ez az arány jelenleg 6,3%-os, de 2030-ig a 10%, végezetül pedig a 25% elérése a cél.

2021-ben a svédek vitték a pálmát a biotermesztésben

2021-ben a gabonafélék ökológiai termelése (gabonatermesztés, beleértve a vetőmagot is) a teljes gabonatermelés 6,2%-át tette ki Svédországban, 5,5%-át Észtországban és 4,4%-át Finnországban, ami a legmagasabb arány az uniós országok között. Magyarországon ez az arány nem éri el az 1%-ot sem.

A bio zöldségtermesztés aránya a teljes zöldségtermesztésen belül az uniós tagállamok között ugyancsak Svédországban volt a legnagyobb 17,7%-kal, amelyet Németország követett 11,2%-kal, valamint Hollandia 5,4%-kal. Magyarország itt már a középmezőnybe tartozik, a becslések szerint 1,5%-os lehet a bio zöldségtermesztésünk.

Már több mint 5 millió ökológiai módszerekkel tartott szarvasmarha van az EU-ban

Egyre több szarvasmarhát, juhot és kecskét tartanak ökológiai módszerekkel. Példaként említhető, hogy 2021-ben az EU 75,7 millió szarvasmarha-állományából 5 millió szarvasmarhát (6,6 %) tartottak ökológiai módszerekkel. A legeltetéses ökológiai állattartás aránya általában magasabb, mint a nem legeltetéses állattartásé. A juhok és kecskék alig több mint egyharmadát nevelték ökológiai módszerekkel Lettországban (36%) és Ausztriában (34%). Hasonlóképpen, Görögországban a szarvasmarhák alig kevesebb mint egyharmada (31,5%) volt ökológiai tartású, de egyébként Görögországban volt a legmagasabb az ökológiai tartású tejelő tehenek aránya is (23%), amelyet Ausztria (22%) és Svédország (19%) követett. Az ökológiai módszerekkel tartott sertések aránya jóval alacsonyabb, a legmagasabb arányt Franciaországban (3,8%) és Dániában (3,7%) mérték.