2018 első három negyedévének tranzakciói alapján 2017-hez képest az átlagos árváltozás jelentősen mérséklődött, csupán 6,4 százalékos volt nominálisan, míg a reál árnövekedés 3,5 százalékos volt. Ez a tulajdonszerzés szigorítását követően a legalacsonyabb növekedési szintet jelenti. De nem csak a 2015-től kezdődő időszakot tekintve volt az áremelkedés csekély, a 2011-től kezdődött felívelési időszakban rendre ennél nagyobb drágulás jellemezte a hazai termőföldpiacot.
2018 első három negyedévének adatai alapján 1,46 millió forintot kellett fizetni hektáronként a szántóterületekért, míg 2017-ben még körülbelül 1,38 millió forint volt az országos fajlagos átlagár. Ez kevesebb, mint 6 százalékos drágulást jelentett, szemben az előző évek 10 százalék feletti bővülésével. A legnagyobb változás a Dél-Dunántúlt jellemezte, a második helyen, 7,9 százalékos emelkedéssel, a Nyugat-Dunántúl állt, míg a harmadik helyre 7,6 százalékkal a Dél-Dunántúl került. A legkisebb növekedés az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon volt mérhető, ahol a szántók átlagos hektáronkénti ára 3,6, illetve 4 százalékkal nőtt.
Megyei szinten a legdrágább területnek a 2018. január és szeptember közötti időszakban Hajdú-Bihar számított, majdnem 2 millió forintos fajlagos értékesítési áraival, a második legmagasabb árak Békés megyét jellemezték 1,8 millió forint hektáronként fizetendő összeggel, míg a harmadik Győr-Moson-Sopron volt 1,7 millió forinttal. Az ellenpólust Nógrád megye jelentette 730 ezer forintos fajlagos értékesítési árakkal, a második legolcsóbbnak Borsod-Abaúj-Zemplén bizonyult 820 ezer forinttal, a harmadik pedig Heves lett 900 ezer forintos hektáronkénti árral.
A különböző művelési ágak közül a 2018. január és szeptember közötti időszakban szinte minden régióban a legdrágábbnak a szőlőterületek vagy a gyümölcsösök számítottak.
