2020. december 5. szombat Vilma

Hírek - Föld

Gazdálkodás védett és Natura 2000 területeken: mire érdemes figyelni?

Magyarország teljes országos természetvédelmi oltalom alatt álló, illetve Natura 2000 területeinek közel 46%-a áll valamilyen mezőgazdasági művelés vagy halászati hasznosítás alatt – ebből is jól látható, hogy a természetvédelmi értékek fennmaradásához mekkora mértékben járul hozzá a megfelelő művelés. Ugyanakkor mivel ezeken a területeken különböző jogszabályokból eredő korlátozások vannak érvényben, szükséges ezekkel tisztában lenni, mind a védett értékek megóvása, mind pedig a jogszabálysértés elkerülése érdekében.
 
 

Az országosan védett területek esetében az irányadó jogszabály a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) - írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A Natura 2000 területek esetében az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet tartalmazza az alapvető szabályozási hátteret. Natura 2000 gyepek esetében egy külön földhasználati jogszabály is hatályban van: a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet. Fontos kiemelni, hogy a Natura 2000 területek nem számítanak országosan védett területnek, ugyanakkor sok esetben a két „területtípus” ráfed egymásra – ezért ilyenkor a jogi hierarchiában magasabb jogszabály (vagyis a Tvt.) rendelkezései lesznek az irányadóak.

December 3-án rendezi a Portfolio Csoport az Agrárszektor Konferenciát, amely idén egész napos, közel 10 órányi szakmai programot kínál online módon. Az eseményen két párhuzamos szekcióval, több mint 50 előadóval, és rengeteg témával várjuk a résztvevőket. Az ország egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárrendezvénye egyedülálló módon nyújt átfogó információkat az agrárgazdaság helyzetéről, és ad prognózisokat a támogatási, a finanszírozási, a piaci és az üzleti lehetőségekről, emellett napirendre veszi a legfontosabb szabályozási változásokat is. A résztvevőknek lehetőségük lesz online élőben követni az egész napos konferenciát, szavazni tudnak, illetve lehetőségük lesz networkingre és kapcsolatépítésre is. Ne hagyja ki az év egyik legfontosabb agráreseményét, a Portfolio Agrárszektor Konferenciát!

Melyek az országosan védett területek?

Ex lege, vagyis a törvény erejénél fogva védett területek – ezek a Tvt. 23. §. alapján a források, a lápok, a barlangok, a víznyelők, a szikes tavak, a kunhalomok és a földvárak. A nemzeti parki terület (ami nem összekeverendő a nemzeti park igazgatósággal, illetve annak a működési területével), a tájvédelmi körzet. (A nemzeti parki terület és a tájvédelmi körzet az ország jellegzetes, természeti, illetve tájképi adottságaiban lényegesen meg nem változtatott, nagyobb kiterjedésű területei.) Természetvédelmi terület – az előzőeknél kisebb kiterjedésű, védett terület. Természeti emlék – különlegesen jelentős egyedi természeti érték, képződmény és annak védelmét szolgáló terület.

Honnan tudható, hogy egy terület védett vagy naturás?

Az országos védettségnek, valamint a Natura 2000 jellegnek szerepelnie kell a tulajdoni lapon. Natura 2000 esetében előfordulhat, hogy a földhivatal nem tudta lekövetni a telekalakítások, illetve megosztásokat, ilyenkor érdemes a kiindulási hrsz. alapján visszakeresni a területet a vonatkozó jogszabályban (az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet).

Melyek az engedélyköteles tevékenységek az országosan védett területen?

A Tvt. alapján a területileg illetékes természetvédelmi hatóság engedélye szükséges:

  • a gyep feltöréséhez, felújításához, felülvetéséhez, öntözéséhez, legeltetéshez, kaszáláshoz;
  • a terület helyreállításához, jellegének, használatának megváltoztatásához;
  • termőföldnek nem minősülő földterület rendeltetésének, termőföld művelési ágának a megváltoztatásához;
  • az Erdőtörvény (2009. évi XXXVII. törvény) hatálya alá nem tartozó fa, facsoport, fasor, fás legelőn lévő fa kivágásához, telepítéséhez;
  • nád és más vízinövényzet égetéséhez, irtásához, aratásához, gyep- és parlagterület, tarló és szalma égetéséhez, valamint - a kijelölt és kiépített tűzrakóhely kivételével - erdőterületen tűz gyújtásához;
  • növényvédő szerek, bioregulátorok és egyéb irtószerek, valamint a talaj termékenységét befolyásoló vegyi anyagok felhasználásához;
  • horgászathoz.

Forrás: MTI Fotó: Földi Imre

Melyek az engedélyköteles tevékenységek a Natura 2000 területeken?

A védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges:

  • a gyep feltöréséhez, felülvetéséhez, faültetvénnyé alakításához;
  • a terület helyreállításához;
  • az Erdőtörvény, valamint a fás szárú energetikai ültetvényekről szóló kormányrendelet (71/2007. (IV. 14.) Korm. rendelet) hatálya alá nem tartozó fa, facsoport, fás legelőn lévő fa telepítéséhez, kivágásához, kivéve a csatorna medrében, az üzemi vízszintnél a nedvesített keresztszelvényben lévő fa, facsoport mederfenntartási céllal történő kivágását;
  • a talajfelszínen, száznál több fő részvételével zajló közösségi és tömegsportesemény rendezéséhez, valamint a technikai jellegű sporttevékenység folytatásához.
  • Natura 2000 gyepterületek esetében a 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet további előírásokat tartalmaz, többek között:
  • a gyepeket csak legeltetéssel vagy kaszálással lehet hasznosítani;
  • a gyepeken csak szarvasmarha, juh, kecske, szamár, ló és bivaly legeltethető és a gyepek túllegeltetése, valamint a gyepfelszín maradandó károsítása tilos;
  • tápanyag-utánpótlás csak a legelő állatok által elhullajtott ürülékből származhat, trágya kiszórása tilos;
  • a terület legalább 5, legfeljebb 10%-át kaszálásonként változó helyen kaszálatlanul kell hagyni, valamint a kaszálás tervezett időpontját a tevékenység megkezdése előtt legalább 5 munkanappal írásban be kell jelenteni a területileg illetékes nemzeti park igazgatóságnak;
  • a gyepen lévő belvíz elvezetése, valamint a gyep öntözése tilos;
  • napnyugtától napkeltéig a gépi munkavégzés tilos;
  • szálas takarmány tárolása a kaszálást követő 30 napon túl tilos;
  • az inváziós és termőhely-idegen növényfajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédőszer-kijuttatással, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos.
  • Natura 2000 gyepterületen engedélyköteles tevékenységek:
  • a nád irtása;
  • az október 31. és április 23. között történő legeltetés (téli legeltetés).

Vadgazdálkodási létesítmények, berendezések kialakításához a vadászati hatóság engedélye szükséges.

Hogyan működik az engedélyezési eljárás?

Mind a védett, mind a Natura 2000 területek esetében az engedélyt a természetvédelmi hatóságnál kell kérelmezni, amely a területileg illetékes kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi főosztálya. Az engedélyezési eljárás indítása írásban történik, ahol a kérelmezőnek a saját adatain túl, a terület adatait is meg kell adni (hrsz.-ek de ha tud tulajdoni lap másolatot csatolni a kérelméhez az még jobb), valamint az engedélyeztetni kívánt tevékenységet. Jelentős segítség a hatósági munkában, ha a gazdálkodó további információval szolgál a hatóságnak az engedélyeztetni kívánt tevékenységről (pl. növényvédőszer-/műtrágya-kijuttatás esetén, hogy konkrétan milyen szert szeretne kijuttatni a területére vagy téli legeltetés esetén, hogy milyen faj mekkora állományát és mettől meddig szeretné kint tartani a legelőn). Érdemes azt is mérlegelni, hogy amennyiben a gazdálkodó egy adott, engedélyköteles tevékenységet több, egymást követő évben szeretne végezni, úgy javasolt, hogy a kérelmében ennek megfelelően több évre igényelje meg az engedélyt. Az engedélyezési eljárások díjkötelesek, melynek mértékét az alábbi jogszabály alapján állapítják meg: 14/2015. (III. 31.) FM rendelet a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól.

Néhány példa:

  • gyep és nádas művelési ág megváltoztatásának engedélyezése természeti területen – 10 000 Ft
  • a gyep feltörése – 50 000 Ft/megkezdett hektár
  • a gyep felújítása, felülvetése, öntözése – 5 500 Ft
  • termőföldnek nem minősülő földterület rendeltetésének, termőföld művelési ágának a megváltoztatása – 10 000 Ft
  • az Erdőtörvény hatálya alá nem tartozó fa, fás legelőn lévő fa, facsoport, fasor kivágása, telepítése – 10 000 Ft
  • nád és más vízinövényzet égetése, irtása, aratása, gyep- és parlagterület, tarló és szalma égetése, valamint - a kijelölt és kiépített tűzrakóhely kivételével - erdőterületen tűz gyújtása – 15 000 Ft
  • növényvédő szerek, bioregulátorok és egyéb irtószerek, valamint a talaj termékenységét befolyásoló vegyi anyagok felhasználása – 40 000 Ft

Esettípusoktól és egyéb módosító körülményektől függően fenti díjak változhatnak, amiről a hatóság írásban fogja tájékoztatni a gazdálkodót. Az engedélyezési eljárás időtartama a hatályos Tvt. szerint 90 nap.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu