Nominális értelemben 13,9 százalékkal drágultak tavaly a hazai termőföldek - állapítja meg Termőföldindex elnevezésű kiadványában az FHB. A drágulás 3,3 százalékkal elmarad a 2013-as 17,2 százalékos mértéktől, de reál értelemben sokkal kisebb, mindössze 1,1 százalékos különbség mutatkozott a 2014-es (14,1 százalékos) és az egy évvel korábbi (15,2 százalékos) árnövekedés között .

Tavaly ugyanakkor megállapítható volt, hogy az árak növekedése lassult. Míg 2014 második negyedévében több mint 8 százalékkal emelkedtek az átlagos termőföldárak, addig a harmadik és a negyedik negyedév jóval mérsékeltebb, 3,4 és 2 százalékos drágulást hozott. 2015-re kevés adat áll rendelkezésre, de a tavaly májustól hatályos új földforgalmi törvény korlátozó intézkedései miatt - amelyek egy hektár felett csak földműveseknek teszik lehető a földvásárlásokat - a földpiacon inkább stagnálásra kell számítani.

A tavalyi jelentős áremelkedés azt a megnövekedett keresletet tükrözi, amellyel sokan még megpróbálták elkerülni a földforgalmi törvény korlátozó rendelkezéseit a jogszabály hatályba lépése előtt - derül ki az FHB indexéből. Ezt támasztja alá a törvény hatályba lépését megelőző, második negyedéves kimagasló árnövekedés, de erre utal az is, hogy a korábban feltárt összefüggés a terményhozamok és a földár-változás között nem magyarázzák meg a rekord mértékét.

A következő ábra a termőfoldforgalom változását - visszaesését - mutatja:

A termőföldforgalom erősen visszaesett az új földtörvény 2014. május elsejei bevezetése óta, míg ezt megelőzően élénk érdeklődés mutatkozott a földterületek iránt. A 2014-es földpiaci forgalom jelentősen elmaradt a korábbi években tapasztalttól, annak ellenére, hogy az első három hónapban történt adásvételek száma magasan túlszárnyalta a többi év ugyanezen időszakában tapasztalhatót. A harmadik és negyedik negyedévben pedig az alacsony számú adásvétel negatív rekordnak számít.

A művelési ágak közül jelentősen növekedett a szántók átlagára 2013-hoz képest. 2014-ben átlagosan 1087 ezer forintot kellett fizetni egy hektárnyi szántóterületért, míg egy évvel korábban 945 ezer forintot. 2014-benminden régióban emelkedett a szántóföldek ára, bár a 2013-ban több mint 34 százalékos dráguláson áteső Dél-Dunántúlon csak minimális, 0,36 százalékos volt a változás mértéke. A legnagyobb árnövekedésre a Dél-Alföldön került sor, ahol a drágulás megközelítette a 23 százalékot. De szintén meghaladta az emelkedés a 20 százalékot az Észak-Alföldön, illetve 17-20 százalék között volt Közép-Magyarországon, Észak-Magyarországon és a Közép-Dunántúlon. Kevésbé volt érzékelhető drágulás a Nyugat-Dunántúl földpiacán, mert mindössze 2,6 százalékos volt.

A legtöbbet átlagosan Közép-Magyarországon kellett fizetni a szántóterületekért 2014-ben, hektáronként 1315 ezer forintot, míg a legalacsonyabb árak - akárcsak a korábbi években - Észak-Magyarországot jellemezték, itt 678 ezer forintot kértek egy hektár szántóért. A Közép-Dunántúl felzárkózásának hatására az árak itt, és a Nyugat-Dunántúli régióban szinte megegyeznek, 1190 ezer forint körül alakulnak, a Dél-Dunántúl lemaradása is csak minimális. A szántó ár a dél- és észak-alföldi régiókban a jelentős drágulás következtében szintén átlépte az egymillió forintot hektáronként.

Az FHB Termőföldindexéről szóló teljes elemzés itt olvasható el.