Eddig mindössze 5627 természetes személy vetette magát nyilvántartásba földművesként a földhivataloknál, mezőgazdasági termelőszervezetként pedig csak 31 gazdasági szervezet regisztrált. Ez azt jelenti, hogy egyelőre csupán ennyien váltak jogosulttá arra, hogy május elsejétől egy hektárnál nagyobb termőföldet vásárolhassanak, illetve új területeket bérelhessenek. A korábbi szabályozás szerint alanyi jogon elvileg minden belföldi magánszemély vehetett termőföldet, illetve belföldi jogi személyként jogosult volt a földbérletre, az érdemi földpiaci szereplők száma tehát mára drasztikusan csökkent. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) szerint legalább 200-300 ezer regisztrált földművesnek és mezőgazdasági termelőszervezetnek kellene lennie, de a termelők egyelőre kivárnak.

A földművesek, illetve a mezőgazdasági termelőszervezetek nyilvántartási adatbázisába eddig 5627 természetes és 31 jogi személyt regisztrált - közölte az agrarszektor.hu-val a VM. Mint ismert, a tavaly elfogadott, idén május elsejétől hatályos földforgalmi törvény írja elő, hogy csak földművesek és mezőgazdasági termelőszervezetek lehetnek a földpiac szereplői. Azoknak pedig, akik megfelelnek a földműves és a mezőgazdasági termelőszervezet fogalmának, regisztrálniuk kell a földhivataloknál. Amíg ezt nem teszik meg, addig nem vásárolhatnak vagy bérelhetnek újabb földterületeket.

A földforgalmi törvény szerint egy hektárig bármely belföldi természetes személy vehet földeket, de a mezőgazdasági szempontból fontos, egy hektár feletti birtokméretben csak földművesek jogosultak a földvásárlásra, illetve bérlethetnek területeket, míg a mezőgazdasági termelőszervezetnek minősülő jogi személyek kizárólag a földbérletnél rúghatnak labdába, mivel tulajdont továbbra sem szerezhetnek. Azzal, hogy a földforgalmi törvény csak a földműveseket és a mezőgazdasági termelőszervezeteket (agrárcégeket) engedi a földpiac közelébe, eleve jelentősen korlátozza a lehetséges érdemi vevők és bérlők körét. A korábbi törvényi rendelkezések ugyanis minden belföldi magánszemélynek lehetővé tették a vásárlást, illetve valamennyi belföldi magán és jogi személynek a bérlelet, vagyis a szabályozás elvileg az összes magyar állampolgárra és gazdasági társaságra kiterjedt.

A VM becslései szerint mostantól eleve 200-300 ezerre szűkült azoknak a köre, akik megfelelhetnek a földműves vagy a mezőgazdasági termelőszervezet fogalmának, tehát a potenciális piaci szereplők száma drasztikusan csökkent. Az 5627 regisztrált földműves és a 31 nyilvántartásba vett agrárcég ehhez képest is rendkívül rossz statisztikai eredménynek számít, és azt jelenti, hogy a vevők és a bérlők május elsejétől szinte eltűntek a hazai földekről. A földpiac működését tehát nem csak az úgynevezett helyi földbizottságok megalakulásával kapcsolatos bizonytalanságok, illetve az új földszerződések előzetes hatósági jóváhagyását előíró bürokratikus rendelkezések korlátozzák, hanem az egyáltalán szóba jöhető vevők és bérlők hiánya is ellehetetleníti.

A vontatott nyilvántartásba vételt részben az magyarázhatja, hogy az agrártermelők kivárhatnak a regisztrációval. A VM tájékoztatása szerint ugyanis a nyilvántartásba vételi kérelmek előterjesztésének nincs jogvesztő határideje, ezért minden érintett természetes személy, illetve gazdálkodó szervezet maga döntheti el, hogy kérelmezi-e a regisztrációt, ha egyébként megfelel a törvényi feltételeknek. Addig tehát nincs jelentősége a nyilvántartásba vételnek, amíg valaki nem akar újabb földeket venni vagy bérelni, de a mai helyzet a kereslet drasztikus visszaeséséhez vezet.

A regisztráció nem fontos a korábban között, ma is hatályos földszerződések szempontjából sem - állapította meg a VM. Így például a tárca szerint a már érvényben lévő haszonbérleti megállapodásokat semmilyen formában nem érinti, hogy a haszonbérlő szerepel-e a földműves, illetve mezőgazdasági termelőszervezet nyilvántartási adatbázisban.