A Kúria elmeszelte a botrányos adót - Vagy mégsem?

agrarszektor.hu
Megsemmisítette a Kúria azt a "földadóról" szóló balmazújvárosi rendeletet, amelyet tavaly decemberben léptetett életbe a helyi önkormányzat. Az indoklás szerint Balmazújvárosban a mezőőri járulék mellett vezették be a földadót, így - törvényellenes módon - kétféle közterhet kapcsoltak a földtulajdonhoz. Nem minősítette viszont termőföldhöz kötődő köztehernek a Kúria a gazdálkodókra nézve kötelező kárenyhítési hozzájárulást, amelyet korábban sokan a gazdatüntetéseket is kiváltó földadó legfőbb kizáró okaként említettek. Így mostani határozatával a Kúria nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a termőföld "földadó tárgya" lehessen. Megerősítette viszont a Földművelésügyi Minisztérium korábbi érvelését, amely szerint vállalkozókat települési adóként nem lehet földadóval sújtani. A balmazújvárosi földadós rendelet azért is törvénysértőnek minősült, mert a fizetési kötelezettséget vállalkozókra is kiterjesztette.

Májusban két új agráreseménnyel várjuk az agrárszakma képviselőit: jön az AgroFood és AgroFuture 2024!

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

Törvényellenesnek minősítette, ezért 2015. december 31-i hatállyal megsemmisítette nemrég a Kúria önkormányzati tanácsa azt a települési adóról szóló balmazújvárosi önkormányzati rendeletet, amellyel úgynevezett földadót vetettek ki a település közigazgatási területéhez tartozó termőföldekre évi 300 forintos aranykoronánkénti mértékben. A most megsemmisített balmazújvárosi rendelet 2014. december elsejei dátumozással jelent meg.

Az ügyben - magánszemélyi beadványra - az alapvető jogok biztosa indított vizsgálatot, majd kezdeményezte az önkormányzati rendelet törvényességi felülvizsgálatát. A Kúria a jogszabályt azért semmisítette meg, mert több ponton ellentétesnek találta a helyi adókról szóló törvénnyel.

Mint ismert, a helyi adókról szóló törvény lehetőséget nyújt arra, hogy az önkormányzatok olyan települési adókat vezessenek be, amelyeket más jogszabály nem tilt, illetve azokra nem terjed ki törvényben szabályozott közteher. Emellett a jogszabály azt is előírja, hogy a települési adó nem vethető ki vállalkozókra.

A Kúria ugyanakkor egyrészt megállapította, hogy a balmazújvárosi rendelet nem tett különbséget az adóalanyok között a helyi adókról szóló törvény szerint. Ezért az önkormányzat a földadót azokra a tulajdonosokra is kiterjesztette, akik egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként, vagy jogi személy tagjaként vállalkozási tevékenységet folytattak a tulajdonukban álló termőföldeken, ezzel pedig "túlterjeszkedett" a helyi adókról szóló törvényen.

Megállapított a Kúria azt is, köztehernek minősül az a mezőőri járulék, amelyet jóval korábban már bevezetett a balmazújvárosi önkormányzat. Ezért ugyancsak törvényellenesnek minősítette, hogy a helyi rendelet a termőföldet települési adó tárgyává tette, mivel ez már a második közteher volt, amely a földeket terhelte.

Nem minősítette viszont termőföldhöz kapcsolódó köztehernek a Kúria azt a kárenyhítési hozzájárulást, amelynek kötelező megfizetését törvény írja elő a gazdálkodók számára. Ez azért meglepetés, mert számos szakértő korábban éppen erre hivatkozva érvelt úgy, hogy a termőföldeket egyáltalán nem lehet települési adóval sújtani, mivel a kárenyhítő hozzájárulás a termőföldet érintő köztehernek számít. A Kúria értelmezése szerint viszont a kárenyhítési hozzájárulás önmagában nem zárja ki, hogy a termőföld a települési adó tárgya lehessen. (Így a balmazújvárosi esetben a mezőőri járulék minősült kizáró oknak, bár beadványában az alapvető jogok biztosa is úgy vélte, hogy földadót a kárenyhítési hozzájárulás miatt sem lehetne kivetni).

Balmazújvárosi tüntetés (MTI-fotó: Czeglédi Zsolt)

Mint ismert, egyes önkormányzatok a helyi adókról szóló törvény tavalyi módosítása után döntöttek úgy, hogy települési adóként "földadót" vezetnek be. Bár csupán néhány önkormányzat élt e lehetőséggel, az új adó életbe léptetése az év elején több helyen - így éppen Balmazújvárosban is - gazdatüntetésekhez vezetett. A balmazújvárosi önkormányzat azonban a tiltakozás ellenére is kitartott az adó mellett, bár a földadós önkormányzati törekvéseket mind a Földművelésügyi Minisztérium, mind az agrárkamara elutasította.

Ugyanakkor a korábban jogszerűtlenül beszedett adót az önkormányzatoktól elviekben vissza lehet majd követelni. Tény viszont, hogy a Kúria mostani döntése nem általános érvényű, hanem csak a balmazújvárosi esetre vonatkozik. Ebből kiindulva azonban a gazdák máshol is megtámadhatják a földadós helyi rendeleteket, az önkormányzatoknak pedig jóval küröltekintőbben kell majd megalkotniuk esetleges újabb jogszabályaikat.

A földadó továvabbra is problémás lehet azokban az esetekben is, ha a tulajdonosok bérbe adják területeiket. A földbérleti szerződések többségét ugyanis úgy kötik meg, hogy a bérlő téríti meg a bérbeadónak azokat a (köz)terheket, amelyek a földdel kapcsolatban felmerülnek. Így a tulajdonosokra kivetett földadó mégis a vállalkozókat sújthatja, ha a bérbeadók a plusz terhet beépítik a bérleti díjakba.

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. március 29. 06:03