Nem pihent a törvényalkotás 2023-ban a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart érintő jogszabályok kialakításában, módosításában.
A törvénymódosítás arról is rendelkezett, hogy az önkormányzatoknak vissza kell fizetniük a már befizetett közterhet.
Mezőgazdasági őstermelőket érintő törvények jelentek meg a napokban a Magyar Közlönyben.
Megjelent a Magyar Közlönyben pénteken a kormány rendelete a 2023. évi települési földadó visszatérítéséről.
Az agrárpetíciót követően az Országgyűlés törvényben tiltotta meg a földadó kivetését.
Facebook-oldalán közölte Varga Mihány pénzügyminiszter, hogy miről egyeztetett a Gazdasági Kabinet.
Az agrárminisztérium már dolgozik a földadó eltörlésével kapcsolatos törvényjavaslaton.
Nagy István szerint a földadó az élelmiszerek drágulását is okozhatja, a következmények tehát mindenkit érintenének, ami elfogadhatatlan.
Fontos, hogy az egyes helyi önkormányzatok ne vethessenek ki földadót a termelőkre.
Összesen 56 településen kell fizetni.
Ha nem lehet földadó, emelik a mezőőri járulékot Balmazújvárosban.
Megsemmisítették a balmazújvárosi rendeletet, de a "földadó" lehetőségét nem zárták ki.
És a törvénysértő földadó visszavonását javasolja az önkormányzatoknak.
De nagyok a viták és perek is indulhatnak a földadó miatt.
Újabb két településen határoztak a bevezetésről.
Mást akar Fazekas, mást az elnök.
Elkeseredett gazdák a földadó miatt.
Kitartanak a földadó mellett az önkormányzatok.
Erre szólították fel az önkormányzatokat. Kaotikus a helyzet.
Azért sem vonják vissza a kivetett települési adót.
A magyar gazdák egy része inkább a kisebb traktorokat keresi, mind az új, mind a használt modellek népszerűek.
Május 19-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrofood Konferenciát Kecskeméten.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
Felpöröghetnek a késlekedő beruházások és élénkülhet a hitelezés is a szektorban - hangzott el az OTP sajtóreggelijén.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
