Mennyire akadály az, ha a gazdaság területe szabdalt, és idegen földrészleteken kellene a víznek a táblákra érkeznie?

O.ZS.: Ha egymás melletti, önálló földrészleteket érint a víz odavezetése, akkor van törvényes szolgalom rá. Ez azt jelenti, hogy ha a vízlelőhely vagy rácsatlakozás egy idegen fölrészleten van, akkor a szomszédok (nemcsak a közvetlen, hanem a második, harmadik is) kikényszeríthetik, hogy a vizet átvezethessék mások földjein. A törvényes szolgalom azt jelenti, hogy annak alapítása nem tagadható meg, de a vízelvezetés pontos helyében, módjában a feleknek meg kell egyezniük egymással. Ha ez nem sikerül, a feltételeket bíróság is megállapíthatja.

Mi történik, ha osztatlan közös művelésű földön szeretnénk beruházni?

O.Zs.: Osztatlan közös esetében nincs szolgalomra lehetőség a területen belül, mert szolgalmat csak önálló földrészletek között lehet alapítani. Törvényes szolgalmi jogra tehát csak azután lenne lehetőség, miután mindenkinek kimérték, és a használatába adták a művelhető földrészletet. Viszont addig is van megoldás, csak kicsit bonyolultabb. Egy öntözési beruházás vízelvezető árok, zsilip, csatlakozómű stb. kiépítésével jár, tehát a földterület egy részét a mezőgazdasági művelés alól ki kell vonni. Ilyenkor a tulajdonostársak beleegyezésére is szükség van. A tulajdoni hányadok alapján számítva legalább feles többséget kell elérnünk a sikerhez, feltéve, hogy a beruházás a rendes gazdálkodás körébe esik - azaz a szokásos vetésforgót viszik tovább, csak már öntözéssel. Ha azonban a változás a rendes gazdálkodás körét meghaladja - pl. az eddig rétként használt területből szántóföldi kertészetet akarnak létesíteni -, akkor ahhoz már egyhangú tulajdonosi beleegyezés kell. A szükséges beleegyezés "mértékének" eldöntése mindig egyedi mérlegelést igényel.

Haszonbérelt földeken nem rizikós egy ekkora horderejű fejlesztést véghez vinni? Mi lesz, ha lejár a földbérlet?

O.Zs.: Ha az öntözés jelentősebb, helyhez kötött beruházással jár, akkor azt a gazdálkodó a bérbeadók beleegyezése nélkül nem tudja jogszerűen megvalósítani, hiszen ez a föld egy részének művelésből való kivonásával jár. Kérdéses az is, hogyan fognak elszámolni egymással a felek a beruházás miatti gazdagodással, ha a bérlet lejár, és a tulajdonos(ok) egy másik bérlőjelölttel akarnak szerződést kötni. Emiatt célszerű a haszonbérleti szerződést már a bérlő által elvégzett beruházás megvalósításakor erre az esetre nézve módosítani, különben a vitás igények csak bíróságon lesznek érvényesíthetők.