2021. január 20. szerda Fábián, Sebestyén

Hírek - Gépek

Hasznos tippek: így spórolj a talajjavításon

Az utóbbi időben egyre nagyobb figyelem fordul a fenntarthatóság és a környezetvédelem irányába, ez nincs másképp a mezőgazdaságban sem. A Nemzeti és az Európai Uniós előírások folyamatosan szigorodnak a tápanyaggazdálkodás terén is. Ebből kiutat jelenthet az egyre jobban elterjedt baktériumtrágya használata. De nézzük meg, hogy a környezetvédelmen kívül milyen haszna van a gazdálkodással foglalkozók számára, és egyáltalán gazdaságos-e, vagy csak a környezettudatos termelők használják?
 
 

Talajaink jelenlegi állapota

Az intenzív növénytermesztésnek köszönhetően a korábbi évtizedekben megnőtt a műtrágyák felhasználása és a kemikáliák (növényvédő szer, gyomirtó, talajfertőtlenítő, érésgyorsító stb.) használata, amelynek következtében talajaink fokozatosan elsavanyodtak. Ehhez járul még hozzá a nem megfelelő agrotechnológia is. Ezen tényezők összességeként romlott le a talajok levegő, hő és vízgazdálkodása, így nehezebb lett a művelhetőségük.

Az előbb említett tényezők következménye még, hogy a hasznos talajlakó baktériumok száma nagy mértékben lecsökkent. 1 gramm talajban több milliárd hasznos baktériumnak kellene lenni és ezzel szemben a szakirodalmak szerint csak pár százezer/millió van. Különösen a szármaradványokat lebontani képes cellulózbontó, valamint a levegő szabad nitrogénjét megkötni képes N-kötő baktériumok száma csökkent drasztikusan. Ezeknek a hatásoknak egyenes következményük: a kedvezőtlen mikroorganizmusok, betegségek elszaporodása, és a növények számára nem optimális talajállapot miatt csökkent termés-mennyiség és -minőség.

Miért fontos a talajélet?

Itt három, a gazdák számára fontos tényezőre szeretnék rámutatni. A környezetmegóvásra és az emberi egészségre gyakorolt hatásával most nem foglalkozunk, de leszögezhetjük, hogy a talajélet hosszútávon ezekre is hatással van.

A talaj, a növény és a talajlakó mikroorganizmusok között szoros kapcsolat van. A rendszer egyes elemei dinamikusan kapcsolódnak egymáshoz, kölcsönösen meghatározva az életfolyamatok aktivitását és részben a talaj fizikai állapotát is.

A talajban élő baktériumok alakítják át a tápanyagokat, közöttük a műtrágyákat is a növények számára felvehető formájúvá. A feltárulatlan tápanyagok, kimosódnak a talajból (mint a nitrogén) vagy a talajszemcsékhez kötődnek (mint a foszfor és a kálium), így azok felvehetetlenné válnak a növények számára.

A hasznos baktériumok élettevékenységük során különböző savakat (pl.:almasav), hormonokat választanak ki, amelyek fokozzák a gyökér tömegét, ezzel növelik a növény szárazság tűrését, és javítják a növény tápanyagellátását is azáltal, hogy a nagyobb gyökérzet jobban képes feltárni a talaj tápanyagkészletét.

A betakarítás után jelentős mennyiségű szármaradvány marad a földeken, amelyben sok tápanyag található. Ha szármaradványokat visszaforgatjuk, és azok le is bomlanak jelentős tápanyagmennyiség (főként kálium és foszfor) áll majd a növényeink rendelkezésére. Emellett nem elhanyagolható mennyiségű szenet juttatunk így vissza a talajba, amiből humusz képződik, és javul a talajok szerkezete, víz, levegő, és hő háztartása, nő a pufferkapacitása. Itt nagy hangsúly kell helyezni a lebontásra, mert ezek az előnyök csak ekkor érvényesülnek. Mert ha nem bomlik le, vagy esetleg a cellulózbontó baktériumok helyett rothasztó baktériumok végzik ezt a lebontást, akkor a gazdáknak csak hátrányuk származik belőle. A kórokozók megtelepednek ezeken a maradványokon és megfertőzik a következő növénykultúrát, valamint a tápanyagok sem a növények számára fognak hasznosulni.

A megfelelő összetételű baktériumtrágyával helyreállítható a talajélet, amely a fentiekben említett folyamatok zavartalan lefolyásához szükségesek, ezzel biztosítva a gazdák számára, biztonságos termeléshez szükséges alapfeltételeket.

Megéri-e?

Az mind szép és jó, hogy a baktériumtrágyázás jó hatással van a talajra és a növényekre, de egy anyagias világot élünk, és ami gazdaságosság szempontjából nem életképes az nem marad sokáig a piacon. Ebben a kérdésben Vajda Sándort a Phylazonit Kft. tulajdonosát kérdeztük, aki több mint egy évtizede foglalkozik baktériumtrágyával, és saját bevallása szerint az élete részévé vált. 


Erre a kérdésünkre, hogy: megéri-e, határozott igent kaptunk. Ez abban nyilvánul meg, hogy a termelők alacsonyabb termelési költségekkel tudják ugyanazt, vagy sokszor nagyobb termésmennyiséget előállítani, ami mellé beltartalmi javulás is társul. A költségeket kevesebb műtrágya felhasználásával tudjuk csökkenteni. A mostani körülmények között a műtrágyák hasznosulásának nagyon rossz a hatásfoka. A nitrogén esetében körülbelül 50% hasznosul a többi kimosódik, A foszfor és kálium esetében ez még rosszabb, körülbelül 20-30%, tehát 70%-a a talajszemcsékhez kötődik, és ezek az értékek a talajélet hiányának tudhatók be. A mai árak mellett nem engedhetjük meg magunknak, hogy a kijuttatott műtrágya, a feltáródás hiánya miatt 50-70%-ban ne hasznosuljon. A talajélet visszaállításával ez a hatásfok javítható és így kevesebb műtrágyára van szükség, mivel jobb a hasznosulása.

 

Ezenfelül a kijuttatott baktériumok egy tenyészidőszak alatt képesek 100kg nitrogén hatóanyagot megkötni a levegőből, valamint 30-45kg foszfort és káliumot mobilizálni a talajból, és ezt felvehető formában biztosítani a növények számára. Így a felére, harmadára vissza lehet venni a műtrágya felhasználást, amit a gazdák tapasztalatai is igazolnak. De nézzük számokban

Táblázatok

Ha egy termelő egy évben kijuttat 4q műtrágyát (2q Nitrogén, 2q Komplex), akkor annak a költsége 36.000- 48.000 Ft. Ha baktériumtrágyát is használ a műtrágya felhasználását a felére tudja csökkenteni, ami 18.000-24.000 Ft (1-1q ), a baktériumtrágya tavaszi és őszi kezelésének összköltsége 12.000Ft. Kiszámolhatjuk, hogy ha felére csökkentjük a kijuttatott műtrágyát és hozzátesszük a baktériumtrágyát, akkor éves szinten 6.000-12.000 Ft-ot tudunk megspórolni hektáronként.

Szeretném kiemelni, hogy a baktériumtrágyázást, nem, mint konkurenciát kell tekinteni, nem a műtrágya ellen kampányol, hanem az ésszerűség jegyében, egymást kiegészítve kell őket használni, hisz a műtrágya baktériumtrágya nélkül csak félkarú óriás!

Emellett a termésmennyiségben is tapasztalható 10-30%-os növekedés, valamint a beltartalmi mutatók javulása is megfigyelhető. A növényvédelem költségei is mérsékelhetőek, mivel egy fejlettebb erősebb növény jobban ellenáll a betegségeknek. A baktériumtrágyával kezelt területeken egyáltalán nem találkoztak a gazdák Fusarium-fertőzöttséggel. A több, 5-10 éves rendszeres használatának eredménye, hogy javul a talajszerkezet. Ennek következménye, hogy könnyebb a talajt megmunkálni és ez a szántásnál felhasznált gázolaj mennyiségének csökkenésében mutatkozik meg. Ezek a hatások mind-mind a gazdaságosabb, olcsóbb termelést tesznek lehetővé.

Hol használható?

A baktériumtrágyával a talajt kezeljük, nem a növényt, tehát felhasználhatóságát a növénykultúra nem befolyásolja. Alkalmazható, a hagyományos szántóföldi kultúrákban, kertészeti kultúrákban, szabadföldi és fóliás zöldség és gyümölcskultúrákban, fás szárú ültevényekben, energiaültetvényekben, erdők telepítésénél, gyepek kezelésénél. Használható a biogazdaságokban, a nemzeti parkok területein, az AKG, a NATURA 2000 programokban résztvevő területeken egyaránt.

A fentiekből azt a következtetést vonhatjuk le hogy: a baktériumtrágya széleskörű felhasználhatósága, jó hatásai révén megfelelő utódja tud lenni a mezőgazdaságból hiányzó szervestrágyának, és a környezeti problémák mellett a gazdák problémáira is megoldást tud nyújtani, és valóban a termelők egyik legjobb barátja lehet.

 

(Bereczki Sándor)

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu