Idén először 3 napos az Agrárszektor 2024 konferencia!
A Portfolio Csoport év végi Agrárszektor Konferenciája ma már az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény a hazai agrárgazdaságban. A rendezvény exkluzivitását és különlegességét az adja, hogy egyedülállóan átfogó és részletes módon jeleníti meg a mező- és élelmiszergazdaságot érintő legaktuálisabb témákat. A konferenciára idén először 0. nappal is készülünk!
Regisztráljon most még EARLY BIRD áron!
A Magyar Talajvédelmi Baktérium -gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetségének tagjai a piac meghatározó szereplői, akik talajoltó baktériumkészítmények kutatásával, gyártásával, forgalmazásával foglalkoznak. Célkitűzésüknek tekintik a kincsünk a termőföld védelmét, a talajélet fenntartását. Ennek érdekében folyamatosan szakmai anyagokat jelentetnek meg és intenzív edukációt végeznek. Az Agro-ökológiai Program (AÖP) szabadon választható támogatási rendszer, melyen keresztül a gazdák a talajvédelem szempontjából hasznos technológiákat, gyakorlatokat választhatnak. Ebbe a kategóriába kerültek be a mikrobiológia készítmények. Az a gazda, aki vetés előtt a talajoltó baktérium készítményeket, illetve szárbontáskor a növényi maradványok elbontásához is baktérium készítményeket használ szántó területének legalább 50%-án, 2 pontot kap, amivel az AÖP feltételeit teljesíti is.
Dr. Biró Borbála, az MTA doktora, prof. emerita, az EU Egészséges talaj és élelmiszer misszió szakértője elmondta, hogy a talajbaktériumok a talajban a legnagyobb tömegben előforduló élőlény csoportok. A talaj egy szuperorganizmusnak tekinthető, ahol egyes élőlények, mint az emberi szervezetben a szervek, egymás között felosztják a feladatokat. A baktériumok sokrétűen közreműködnek, a tápanyagok körforgása az ő kezükben van. Az elhalt szerves anyagok lebontását a baktériumok és gombák végzik. Az apró élőlények morzsolják, aprítják, a baktériumok számára felvehető formává alakítják a szerves anyagokat. A baktériumok a legrugalmasabb élőlények, a legalkalmazkodóbbak a környezeti változásokhoz. A növények számára a talajból a makro-, mezo- és mikro-elemeket felvehető formává alakítják. Jelenlegi elmélet szerint a talajt tápláljuk és nem a növényt, mert a növény a talajból válogatva tudja magának a tápanyagokat biztosítani. A talajbaktériumok képesek a növényeknek tápanyagot biztosítani, azáltal, hogy vannak N-kötő,baktériumok, P- és K-feltárók. Köztudott, hogy nagy mennyiségű, a talajokban 20-30 évre elegendő P és K van kötött formában, melyeket csak mikrobák tudnak felvehetővé tenni a növények számára. Fontosak a baktériumok által termelt növényi hormonok, melyek a gyökér növekedését serkentik. Sziderofór tulajdonságuk révén a patogén gombák szaporodását vissza tudják szorítani. A szárbontást illetően, hatékonyan és gyorsan tudják a termelt bontóenzimjeikkel a növényi maradványokat lebontani.
Dr. Berényi Üveges Judit, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet projektvezető kutatója szerint az a jó hír, hogy már egy éves kötelezettségvállalással is ki lehet próbálni azokat a talajvédő gyakorlatokat, amikről a talajtani szakma régóta beszél, hogy alkalmazni kellene. Az elmúlt időszak szélsőséges időjárása is felhívja a figyelmet arra, hogy a gondolkodásmódon, technológián változtatni kell. Egyre nagyobb szerepe lesz annak, hogy a talaj felszínét minél hosszabb ideig borítsa akár takarónövény, másod-, vagy köztes vetés, illetve a szármaradványokat is hagyjuk a területen és a tarlót más módon kezeljük. Itt jutnak szerephez a tarló lebontásában, szervesanyag talajba integrálásában a szárbontó baktérium készítmények. Másik fontos elem az AÖP-ben, hogy a csökkentett talajművelésre, vagy a talajművelés teljes elhagyására is lehet támogatást igénybe venni. Ez a talajszerkezet, talajélet, vízgazdálkodás helyreállításában tud segíteni. A különböző mikrobiológiai készítmények, valamint a talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazásával célzott problémákra lehet megoldást keresni.
Madarász István, az Agrárminisztérium, Agrárstratégiai Koordinációs Osztály osztályvezetője elmondta, hogy felismerték a gazdálkodásban és a szakpolitikában, hogy talaj egészsége támogatást igényel, ahhoz, hogy hosszútávon képes legyen ellátni funkcióját. Minél hosszabb távon lehessen ezt a jövedelmező tevékenységet folytatni, a talajnak annál szerteágazóbb funkciókat kell ehhez betöltenie. AÖP önkéntes program, ahol évente dönthet a gazdálkodó arról, hogy részt vesz-e a programban, iIletve arról is dönthet, hogy milyen gyakorlatokat vállal. Fontos különbség az AÖP és az AKG között, hogy az AKG-ban szabadon választhat mindenki, hogy a gazdaságának mekkora részét viszi be a támogatásba. Az AÖP-ben van viszont a mindent, vagy semmi elv, mely szerint annak a termelőnek, aki részt kíván venni a támogatásban, valamennyi földterületét be kell vinnie. Minden földhasználati kategóriára (szántóra, gyepre, ültetvényre) kell választani gyakorlatot a listából. Kivétel az 5 hektárnál kisebb szántó, valamint az 1 hektárnál kisebb ültetvény. Natura 2000 besorolású gyepek esetén pedig mérettől függetlenül választhat a termelő, hogy azt beviszi-e az AÖP-be, vagy sem.
A Magyar Talajvédelmi Szövetség az elmúlt 6 évben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (Nébih) közösen végzett tartamkísérletet a talajbaktérium készítményekkel. A kisparcellás kísérletek terméseredményei és több esetben az egyéb minőségi paraméterek is a kezeletlen (talajoltóval nem kezelt), valamint a kontroll parcella (+50 kg/ha N műtrágyával kezelt) eredményeihez képest is magasabbak, jobbak voltak a talajoltó baktériumkészítményekkel kezelt területeken. A kisparcellás kísérletek során a teljes technológiát folytatják, így nem csak vetés előtt használnak talajoltó készítményeket, hanem a szármaradványok lebontására is baktériumkészítményeket használnak. Pólya Márton, BVKH Agrárügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály vizsgálatvezetője a kísérletek vezetője elmondta, hogy a kísérletek során az alkalmazott készítményekben lévő baktériumok és a talajban élő egyéb organizmusoknak és szervezeteknek az együttes hatását tapasztalhatták meg a növényekre és a terméseredményekre. Mindig ugyanazon a területeken folytak a kísérletek. Azon a területen, ahol használtak szárbontó baktérium készítményt tavasszal például a kukorica után a vetőgép nem sodorta össze a gyökér- és szármaradványokat, mert a tarlókezelés hatására ezek nem voltak ott, tápanyaggá alakultak a talajban. Nem csak terméseredményben volt hatásos a kísérlet, hanem egyéb paraméterekben is. A kísérletben a talajokat évről évre vizsgálják laboratóriumban, de kifejezetten talajszerkezet vizsgálatra még nem került sor. A kísérlet vezetője javasolta, hogy későbbiekben penetrométeres talajellenállás mérést is végezzenek.
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői emellett beszéltek arról is, hogy a mikrobiológiai termékek előnyei milyen technológiák alkalmazásával növelhetők a növénytermesztésben, és ezek milyen eredményekkel kecsegtetnek. Emellett kifejtették, hogy az AÖP-be azért is érdemes belépni, mivel két szezonban is tudják használni a gazdálkodók a mikrobiológiai készítményeket, tavasszal és ősszel vetés előtt, valamint betakarítás után nyáron és ősszel a szármaradványokat tudja lebontani a készítményekkel.