2020. szeptember 21. hétfő Máté, Mirella

Hírek - Gépek

Hazánkban is fenyeget a méhbetegség

Az előző évben kevés volt a fehérjét adó virágpor és a nektár, így nem volt, ami erősítette volna a méhek immunrendszerét. Ehhez képest a hazai méhállomány továbbra is jól áll. A nálunk található szívós, és rendkívül hatékony krajnai méhnek köszönhetően az exportlehetőségünk is adott lenne, ha bizonyos szabályozások, pénzhiány, illetve a mindenütt problémát jelentő méhbetegségek nem lennének jelen. A méz esetében más a helyzet, sokat termelünk, és azt jól tudjuk értékesíteni külföldön.
 
 

Sok méhcsalád van, de export nincs

Jelenleg Magyarországon sokan foglalkoznak méhészkedéssel. Kováts Károly, a Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesületének (MMOE) elnöke elmondta, hogy ma közel 17 ezren dolgoznak az ágazatban, ennek jelentős része, közel 14 ezer tenyésztő csak kiegészítő tevékenységként gazdálkodik, a további háromezer viszont az elnök szavaival élve „profinak” mondható. Ennek a sok méhésznek köszönhetően pedig hazánkban hozzávetőleg 900 ezer méhcsalád él.

Kováts Károly elmondta, hogy hazánkban megfelelő nagyságú az állomány, ráadásul a minőséggel is nagyon meg lehetünk elégedve, így jelenleg importra egyáltalán nem szorulunk.

Nagyon fontos, hogy a nálunk tenyésztett krajnai populáció egy nagyon jó hatékonyságú és szívós fajta, emiatt kimagasló exportlehetőségekkel számolhatnánk. Ezzel szemben a gyakorlatban más tapasztalható.

Ennek az egyik oka, hogy sok országban nyomás van a behozatal ellen az ottani méhtenyésztők részéről, és ezért nem szereznek be más országokból méheket.

Libanonban lenne igény a magyar méhekre, de ott egyenlőre anyagi okai vannak, hogy nem rendelték meg őket. Más szempontok is akadályozzák a a külföldi értékesítést. Egyiptomban például az őshonos fajtájukat nem akarják hígítani más állományokkal, holott az elnök véleménye szerint nem ártana a fajtának a fejlesztés.

Az export szempontjából az is gondot okoz, hogy a világban a méhbetegségekről szóló sajtóhírek elég sok országban nyugtalanságot váltanak ki, ilyen volt például a nemrég kirobbant botrányos eset is, a jamaicai exportunkkal kapcsolatban, mely esetben 10 „méhanyát” vásároltak volna fel Jamaicában, ellenben a betegségtől való félelem miatt elálltak ezen elképzelésüktől.

Akár felezheti is állományunkat a kór

Az elnök ezzel kapcsolatban elmondta, hogy ezek a félelmek nem alaptalanok, hiszen létezik betegség, az úgynevezett kolónia elhagyás, ami komoly problémákat is okoz. Ezt egy Nosema ceranae nevű parazita okozza, illetve az ázsiai nagy méhatka is terjeszti a betegséget. Ez a kór teljesen tünetmentes, és képes felére csökkenteni az amúgy is csak 5-6 hetet élő, dolgozó méhek élettartamát – mondta Kováts Károly.

Sajnos a betegség elleni védekezés sem olyan egyszerű, ugyan létezik antibiotikum, ami képes gyógyítani, de hazánkban az Európai Unióra hivatkozva nem engedélyezett a használata, így a védekezés is nagyon nehezen oldható meg. Az elnök hozzátette: a gond az, hogy az EU még nem szabályozza azt, mennyi az a szermaradvány határérték, ami legfeljebb jelen lehet a mézben.

Kiváló magyar minőség, kétes import

A méheket, a beporzásban játszott létfontosságú szerep mellett, főként mézkészítésért tartjuk. Hazánkban a magas méhcsalád állománynak köszönhetően tavaly 18-20 ezer tonna mézet állítottunk elő, melynek csak egy töredékét használtuk fel itthon. Nagyobb része 14-15 ezer tonna, exportra került. A legnagyobb felvásárlónk Németország volt, de mellette Olaszország és Franciaország is vett magyar mézet.


Ebből is látszik, hogy mekkora túltermelés van Magyarországon, így nem szorulnánk importra, ezzel szemben mégis hozunk be hazánkba mézet más országokból. Az MMOE elnöke elmondta, hogy elég kétes ezeknek az import termékeknek az eredete, valószínűsíthetően Argentínából és Kínából jutnak hazánkba, de a minőségük közel sem éri el a hazai termékét.

Hogyan támogat minket az állam?

Egy méhészettel foglalkozó gazdálkodónak az is nagyon fontos, hogy milyen állami támogatásokat tud elérni tevékenységéhez. Többek között elérhető méhcsalád szinten tartási támogatás, melyben az anyaméhek vásárlását támogatja az állam, de emellett jármű támogatást is lehet igényelni, szállító, illetve terepjáró gépekre. Mindezek mellett gyógyszertámogatás és cukortámogatás is elérhető, de a szakértő szerint ezeknek nem sok értelme van, hiszen azok a gyógyszerek, amik használnának, nem vásárolhatók hazánkban az EU-s korlátozás miatt.

Ezek mellett a most induló Új-Széchenyi Terv is foglalkozik az ágazat támogatásával. A hírek szerint közel négymillió eurós támogatásra pályázhatnak a magyar méhészek 2011 és 2013 között.

A mezőgazdaságra is hatása lehet az állománycsökkenésnek

Magyarországon a krajnai méheken kívül még a poszméhekről érdemes szót ejteni, hiszen ezek nagyon komoly szerepet játszanak a mezőgazdaságban, beporzó tevékenységüknek köszönhetően. A poszméh, egyéb nevén dongóméh a lucerna esetében nagyon fontos, hiszen testének anatómiája teszi lehetővé, hogy könnyebben tudja porozni a növényt.

Sajnos a már említett betegségnek köszönhetően a poszméhek állománya nagyon lecsökkent, Kováts Károly szerint számuk minimálisnak mondható. Hozzátette, hogy ettől függetlenül a mezőgazdasági tevékenységben, jó esetben nem fog gondot okozni, mert hiányuk a házi méhekkel helyettesíthető.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    Agrárszektor Konferencia 2020

    Most még a legkedvezményesebb áron

    Öngondoskodás 2020

    Befektetés, vagyon, megtakarítás

    Portfolio Private Health Forum 2020

    Koronavírus és a magánegészségügy

    Budapest Economic Forum 2020

    A magyar gazdasági csúcstalálkozó

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu