A magyar tarka szarvasmarha kettős hasznosítású, Magyarországon kialakult marhafajta. A hazánkban őshonos, törvényileg védett háziállatok közé tartozik.
A magyar tarka szarvasmarha jellemzői
A 20. század első éveiben megváltozott a tenyésztés iránya, a küllem helyett a termelékenység került előtérbe. Kiválogatták a jó termelőképességű egyedeket, majd a továbbtenyésztésük után már küllemre szelektáltak. A magyar tarka szarvasmarha sokféle ősre visszavezethető nagy fokú változékonyságából adódóan a két világháború közötti időben világrekorder tejtermelő egyedek is kerültek ki a fajtából. 1942-re részaránya már a 83%-ot is elérte. A második világháborúban azonban az állomány fele odaveszett.
A magyar tarka, más nevén magyar pirostarka csontozata általában finomabb, izmoltsága mérsékeltebb, far alakulása keskenyebb, növekedési erélye valamivel kisebb, hústermelő-képessége nagyjából megegyezik a szimentáliéval. A magyar-tarka fajtajellegének kialakítása során általában igyekeztek minél jobban megközelíteni a szimentáli fajtát. Ennek ellenére a magyar tarkában több az olyan egyed, amelyben a fehér mezők nagyobbak, gyakoribb a csipkézettség és az árnyékoltság. Élénk, jóindulatú állat, átlagosan 607 kg élőtömegű, a tehén 600-700 kg, a bika 800 kg.
271 tejelési nap alatt összesen több mint 3200 kg tejet ad. Az alapfajta a tőgy és a tőgybimbó alakulása miatt gépi fejésre nem igazán alkalmas, viszont hústermelő képessége jó. A tejelő magyar tarka génösszetétele 25% Jersey, 75% magyar tarka. A magyar tarka szarvasmarha tőgye megfelel a gépi fejésre. A fajta tenyésztéssze fejlesztésével és nemzetközi képviseletével a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete foglalkozik, mely 1989-ben alakult.
Látványosan átalakult a magyar mezőgazdaság birtokszerkezete az elmúlt években, és a friss adatok alapján ez a folyamat egyelőre nem változik.
A kisméretű családi gazdaságok működését nemcsak a piac, hanem a szabályozási környezet is jelentősen befolyásolja.
Egyre több helyről hallani 200-400 tehenes tejhasznú állományok részleges vagy teljes felszámolásáról.
Már Hollandiában, Franciaországban, Svájcban, Belgiumban és Németországban is megjelent a Shamonda-szerű vírus.
Mesterséges intelligencia segítheti a tejtermelő gazdaságok hatékonyabb működését.
Egyre nyomasztóbb képet mutat a tömegtakarmány-hiány, kreatív ötletekkel próbálják átvészelni a helyzetet a tehenészetek.
Sokan várnak a takarmánykeverő-kiosztó gépek beszerzésével, de vannak olyanok is, akik visszaadták az elnyert pályázatot.
A kész olaj minőségét nemcsak az alapanyag határozza meg, hanem az is fontos, hogy milyen módszerrel választják el az olajat a növényi szövetektől.
A szakértők szerint a magyar búzatermesztésnek a mennyiségek termelése helyett inkább a minőségre kellene koncentrálnia.
A magyar agrárium előtt álló egyik legfontosabb kérdés, hogy miként lehet átadni a gazdaságokat a következő generációnak.
Komoly változások előtt áll a magyar mezőgazdaság, miközben az idei évben óriási veszteséggel számolhat az ágazat.
