A magyar tarka szarvasmarha kettős hasznosítású, Magyarországon kialakult marhafajta. A hazánkban őshonos, törvényileg védett háziállatok közé tartozik.
A magyar tarka szarvasmarha jellemzői
A 20. század első éveiben megváltozott a tenyésztés iránya, a küllem helyett a termelékenység került előtérbe. Kiválogatták a jó termelőképességű egyedeket, majd a továbbtenyésztésük után már küllemre szelektáltak. A magyar tarka szarvasmarha sokféle ősre visszavezethető nagy fokú változékonyságából adódóan a két világháború közötti időben világrekorder tejtermelő egyedek is kerültek ki a fajtából. 1942-re részaránya már a 83%-ot is elérte. A második világháborúban azonban az állomány fele odaveszett.
A magyar tarka, más nevén magyar pirostarka csontozata általában finomabb, izmoltsága mérsékeltebb, far alakulása keskenyebb, növekedési erélye valamivel kisebb, hústermelő-képessége nagyjából megegyezik a szimentáliéval. A magyar-tarka fajtajellegének kialakítása során általában igyekeztek minél jobban megközelíteni a szimentáli fajtát. Ennek ellenére a magyar tarkában több az olyan egyed, amelyben a fehér mezők nagyobbak, gyakoribb a csipkézettség és az árnyékoltság. Élénk, jóindulatú állat, átlagosan 607 kg élőtömegű, a tehén 600-700 kg, a bika 800 kg.
271 tejelési nap alatt összesen több mint 3200 kg tejet ad. Az alapfajta a tőgy és a tőgybimbó alakulása miatt gépi fejésre nem igazán alkalmas, viszont hústermelő képessége jó. A tejelő magyar tarka génösszetétele 25% Jersey, 75% magyar tarka. A magyar tarka szarvasmarha tőgye megfelel a gépi fejésre. A fajta tenyésztéssze fejlesztésével és nemzetközi képviseletével a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete foglalkozik, mely 1989-ben alakult.
Az eseményen várhatóan szarvasmarha-tenyésztők, valamint gabona-, szójabab-, gyapot- és burgonyatermelők is részt vesznek.
A forrást a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretéből nyerték el.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
A járványok egyértelművé tették, hogy a jövő az automatizált, zártabb telepi rendszereké és a fejlett járványvédelmi technológiáké.
Lengyelország mezőgazdasága gyökeres átalakuláson ment keresztül a legutóbbi ötven évben.
Napjainkban az állattenyésztést gyakran okolják az éghajlatváltozással összefüggésben és számos más globális probléma fő okozójaként nevesítik az ágazatot.
A magyar piac árérzékeny, ezért idén is legfeljebb egy korlátozott mértékű, nagyjából 10 százalékos áremelkedést tartanak reálisnak a termelők.
A legfrissebb jelentés szerint 2025-ben felélénkült a mezőgazdasági gépek piaca Magyarországon.
Aggodalom lett urrá a hazai szántóföldeken a durva aszály és a kiszámíthatatlan időjárás miatt.
A fagy- és aszálykár, valamint a sertéspiaci túlkínálat ellensúlyozása érdekében újabb eszközzel segítik a gazdálkodókat.
Fontos fejlesztések valósulhatnak meg, de a nagyobb hozzáadott értéket jelentő növények termelése lehetne az igazi kitörési pont.
A 2025-ös GOSZ-VSZT-NAK Kukorica Posztregisztrációs kísérletekben újra élen a KWS OLTENIO! A köztermesztés számára legfontosabb éréscsoportban (korai csoport - FAO 300-399) idén ezüstéremmel gyarapodott az éremtáblázat!
A 2025-ös nyár egy olyan vihart és jégesőt hozott hazánk északkeleti szegletében, ami sok gazda életében fordulatot jelentett.
