Döbbenetes dolog derült ki a magyar szőlőről: ezt sokan nem gondolták volna
A száraz, aszályos nyár rányomta a bélyegét a 2021-es bortermésre.
A száraz, aszályos nyár rányomta a bélyegét a 2021-es bortermésre.
Meglepő felfedezést tettek a kutatók.
Megnyílt a Sirha Budapest Nemzetközi élelmiszeripari szakkiállítás.
Az adatalapú munka versenyképességi tényező a magyar agráriumban.
A modernizálás a feltétele a szőlő-és borágazat fejlődésének.
Létrejöttek a korszerű szőlő- és bortermelés alapjai.
Óvatosak, de bizakodók az agrár- és élelmiszergazdaság szereplői.
Megújuló támogatási és szabályozási környezet segíti a hazai borászatot.
Több törvény segíti és egyszerűsíti a gazdák munkáját.
Meddig tarthat még az áremelkedés?
Nem semmi évet tudhat maga mögött a magyar zöldség- és gyümölcságazat.
Íme a megfelelő borválasztás titka.
Ötven magyar bor mutatkozott be a Berlini Magyar Szüreten.
Döntött a Magyar Bor Akadémia.
Az elmúlt harminc év nem volt kegyes ehhez a gyümölcshöz.
Sok magyar nem is tud róla, hol érdemes csúcsborokat vásárolni.
A mátrai boroknak ki kellene törniük az egri borok árnyékából.
Áremelés jön a Balatonnál: ennek nem fognak örülni a magyar családok.
Finom, jó minőségű hazai borok kerülhetnek a magyarok asztalára jövőre is.
Jó évjáratban reménykedik a szakma.

A szerb mezőgazdaságban még a magyarnál is gyengébb fizetések vannak, 200 és 440 ezer forint közötti sávban mozognak az átlagbérek.
Soha nem látott pusztítást okozott a május elsejei fagy a magyarországi szőlő-bor ágazat számára.
Van az Európai Uniónak egy szigorú, mégis izgalmas szabályozási területe, ahol a tudomány és a gasztronómia találkozik.
Egy azonnali rövid- és középtávú vízügyi cselekvési és kommunikációs terv összeállítására kérték fel Gajdos Lászlót.
Ha összeomlik az észak-atlanti bukóáramlás, feje tetejére állhat az egész agrártermelés.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.