Ketyeg az óra: ezt már csak február 28-ig intézhetik el a magyar gazdák
Február végéig lehet beadni az őshonos in situ támogatásra a pályázati kérelmeket.
Február végéig lehet beadni az őshonos in situ támogatásra a pályázati kérelmeket.
Az állattartók számára az ENAR adategyeztetés 2025-ben már a sertéstartókra is vonatkozik.
Új támogatási rendszer, új időjárási és piaci kihívások, munkaerőhiány: ezekkel kell megküzdenie a kiskérődző ágazatnak a jövőben.
Több harmadik ország is korlátozásokat vezetett be a hazai származású juhra és kecskére.
Sosem látott magasságban vannak a bárányárak, de a termelőknek fel kellene készülniük az ínségesebb időkre is.
Egy Romániából érkező állatszállítmány miatt hazánkban is megjelent a kiskérődzők pestise.
Az állati tejből származó vaj készítése és fogyasztása egyidős lehet az emberi civilizációkkal.
Újra hizlalnak hazánkban bárányt, ez jót tett a felvásárlási áraknak, az ágazat olyan szerencsés helyzetben van, hogy Európa-szerte keresleti piac van.
A statisztikák alapján kijelenthető, hogy a lábasjószágok közül Magyarországon a sertések vannak a leginkább otthon.
A teljes uniós tejtermelés és -feldolgozás több mint egyötödét egyetlen tagállam adta 2023-ban.
Kincstári közlemény jelent meg az anyakecsketartás csekély összegű támogatásáról.
A digitális eszközök már a legelőre alapozott húsmarhatartásban is komoly támogatást nyújtanak.
Európa-szerte heves érzelmeket váltott ki a farkasok védettségéről szóló szavazás.
Már véleményezhető a „Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása” című felhívás.
Idén az első félévben csaknem kétszeresére emelkedett a gabonafélék kivitele Magyarországon.
Az őshonos állatfajták megőrzésére nemrég pályázati forrás is volt, a védett anyajuhok száma már több mint 13 ezer.
Az állattartó gazdaságok versenyképességének növelését célzó, építésre is felhasználható pályázati megvalósításokhoz innovatív megoldásokat kínálnak a modern acélcsarnokok.
Az ökológiai termelés magas állatjóléti szabványokat alkalmaz, elősegíti a természeti környezet megóvását és a fenntarthatóságot.
Fontos dologra hívják fel a lótartók figyelmét Magyarországon, ezen sok minden múlhat.
Július óta kiskérődzők pestise (PPR) járvány terjed Görögországban és Romániában.
Ha nem érkezik nagyobb mennyiségű csapadék a magyar földekre, annak komoly következményei lesznek a kukoricatermésre nézve.
Több kutatás igazolja, hogy a túlzott műtrágyahasználat, valamint a nem megfelelő talajerő-gazdálkodás és talajművelési gyakorlatok jelentős károkat okoznak.
A növényeknél is vannak fertőző betegségek, amelyek terjesztésében nagy szerepet játszanak a vírusvektorok.
Magyarországon több mint 22 800 tonna halat termeltek a tógazdaságokban, ami több mint 16%-kal haladja meg az előző évi mennyiséget.
Megjelent az agrárminiszter rendelete a madárinfluenza megelőzése érdekében a víziszárnyas ágazatnak nyújtott csekély összegű támogatásról.
Az utóbbi évek különös kihívások elé állították a repce termesztőket. Míg 10 évvel ezelőtt a termésszint növelése állt a középpontban, mára a termésbiztonság, a kockázatok minél jobb kezelése és ezek által a gazdaságos termesztés fenntartása a célkitűzés.