Az októbertől márciusig terjedő időszakban érkezik a 20 ezer tonna import paradicsom java Magyarországra.
Néhány éve még kuriózumként beszéltek a mezőgazdaságban a távsegítséget kínáló megoldásokról
Többnyire derült vagy fátyolfelhős idő várható, emellett napközben északkeleten gomolyfelhők is képződhetnek
Már javában zajlanak a tavaszi vetések, de egyre nagyobb problémát jelent a földeket sújtó csapadékhiány.
Nem sok jel mutat a drágulás irányába, a Putyin által megálmodott árkartell ugyanakkor a jövőben hozhat még meglepetéseket.
Körülbelül 60 ezer tonna szamóca áramlik be a franciákhoz külföldről, a legtöbb Spanyolországból érkezik.
Dr. Pecze Zsuzsanna már korán felismerte a precíziós gazdálkodásban rejlő lehetőségeket és kezdte meg munkáját, kutatásait ebben a témában az óvári egyetemen.
2004-ben került vissza az uniós piacra a kínai méz, azóta 100-150 ezer tonna közötti mennyiség kerül be az unióba.
Az orosz-ukrán háború miatt a piacokat elöntő olcsó gabona, hazánk legfontosabb olaszországi exportpiacán feltörekvő szerb és román termelők – az elmúlt években a magyar vetésstruktúra fennmaradását a legtöbben az éghajlatváltozástól féltették, de látszik, hogy az agrárium legégetőbb kihívását az erősödő partnerek jelentik.
A lédús, finom és roppanós paprikát nem kell senkinek bemutatni. Ismerje meg az ország egyik legnagyobb kaliforniaipaprika-termesztőjének számító házaspárját.
8000 forintot kérnek egy kiló hazai szamócáért, a szakértők szerint jelenleg ez reális árnak számít.
Sikeres lépéseket tettek a magyar kutatók a precíziós gazdálkodás további elterjedése felé.
2023-ban az előzetes várakozásoknak megfelelően jelentősen visszaesett a mezőgazdasági gépek forgalma Magyarországon.
Idén még a tavalyinál is több gonddal találgatják magukat szemben a magyar termelők.
800 ezer hektár adataiból tanulva hoz jó döntéseket a mesterséges intelligencia
Németországban elkezdték szedni a legkorábbinak számító “Pfalzi spárga” első tételeit.
Többet termelni kevesebből, ráadásul fenntarthatóan – a hatékony mezőgazdaság olyan kihívása, ami elképzelhetetlen naprakész növényvédelem nélkül.
Már a talaj képződése is elképzelhetetlen biológiai aktivitás nélkül és ez a talaj korának előrehaladtával sem változik.
A kullancsok által terjesztett betegségekkel értelemszerűen az állatok ott fertőződhetnek meg leghamarabb, ahol sok parazitával találkozhatnak.
A helyspecifikus, modern gazdálkodás alkalmazásáról már nem elég csak beszélni, alkalmazni is kell.
A szerb mezőgazdaságban még a magyarnál is gyengébb fizetések vannak, 200 és 440 ezer forint közötti sávban mozognak az átlagbérek.
Soha nem látott pusztítást okozott a május elsejei fagy a magyarországi szőlő-bor ágazat számára.
Van az Európai Uniónak egy szigorú, mégis izgalmas szabályozási területe, ahol a tudomány és a gasztronómia találkozik.
Egy azonnali rövid- és középtávú vízügyi cselekvési és kommunikációs terv összeállítására kérték fel Gajdos Lászlót.
Ha összeomlik az észak-atlanti bukóáramlás, feje tetejére állhat az egész agrártermelés.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
