A termelőknek, kereskedőknek fel kell arra készülniük, hogy bármikor történhet valami, ami felülírja a terveket.
Az elmúlt években az agrártámogatások szinte nélkülözhetetlenek lettek a gazdák eredményessége szempontjából.
Az állatbetegségek és az aszály 2025-ben se kímélte a magyar mezőgazdaság szereplőit.
A digitális mezőgazdaság ma még a hazai termelők mindössze 5-10 százalékát érinti, ám a következő évtizedben jelentős előrelépés várható.
Az elmúlt években egyre több gazdálkodó szembesül azzal, hogy a hagyományos tápanyag-utánpótlás költségei folyamatosan emelkednek.
2024 tavaszán sorra törtek ki Európában a gazdatüntetések, amelyek volt, hogy meghátrálásra késztették az Európai Bizottságot is.
Az amerikai Legfelsőbb Bíróság eltörölte a Donald Trump amerikai elnök globális importvámjait.
A 2022-es történelmi aszály mellett a háború, az új uniós költségvetési ciklus és az ukrán import is nehezítette 2023-ban a magyar termelők helyzetét.
Az energiaerdő és energiafű telepítésével olyan talajok hasznosíthatók, melyeken más növények nem igazán nagy sikerrel lennének termeszthetők.
Több gyümölcs termesztése gyakorlatilag megszűnt Magyarországon, másoké brutális visszaesést mutatott.
A gazdák beruházási kedvét fékezi az alacsony terményárakból fakadó pénzügyi bizonytalanság és az egyre kiszámíthatatlanabb időjárás is.
2022-ben az év elején kirobbant orosz-ukrán háború miatt a mezőgazdaság minden szereplőjének teljesen át kellett gondolnia a terveit.
A No-Till technológia felgyorsuló térnyerése és a LEMKEN Solitair NT (No Till) szerepe a vízmegőrző vetéstechnológiákban
Látványosan megugrott a marhahús ára itthon, a KSH adatai szerint a rostélyos kilogrammonkénti ára egy év alatt 4480 forintról 6270 forintra nőtt.
A januárban bevezetett CBAM-rendszer bizonytalanságot és már érezhető áremelkedést hozott a műtrágyapiacon.
2021-ben, a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások közepette érkezett meg a megoldás a magyar földek régóta fennálló problémájára.
A szakértők szerint jelentős változások előtt áll a magyar mezőgazdaság 2026-ban.
A kutatók szerint gyorsabban melegszik a Föld, mint ahogy azt a modellek követni tudnák.
Az időjárás szélsőségei, a megváltozott gazdálkodási feltételek és a jövedelmezőség romlása átformálták azt, ahogyan a magyar gazdák gondolkodnak.
Franciaországban december 17-én kezdte meg munkáját a termelői árak és a kiskereskedelmi árak különbségeit vizsgáló parlamenti bizottság.
A tejpiaci válság egyre mélyebbre taszítja a hazai állattartókat, sok gazdaság hónapok óta veszteséggel működik.
Több olyan zöldségnövényünk van, melyek egyszerűen termeszthetők, de már nincsenek a kiskertekben és a boltokban, mert kimentek a divatból.
Úgy fest a talaj április végén, mintha már nyár eleje lenne - egyelőre nem indul jól az idei szántóföldi szezon.
Mindenki a hőségre és az aszályra fókuszál, pedig tartós fagyok is fenyegetik Európát.
Az ágazatra rálátó szakértők szerint még a tavalyinál is gyengébb idén a gabonakombájnok forgalma Magyarországon.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
