2026 márciusában is folytatódik a Portfolio csoport nagy múltra visszatekintő szakmai rendezvénysorozata, az Agrárium konferencia. A rendezvényen ezúttal is komoly, az ágazat minden fontos kérdésére kiterjedő szakmai program várja az érdeklődőket.

Az orosz-ukrán háború kirobbanása felborította az ágazat szereplőinek terveit és várakozásait

A 2022-es volt az uniós agrárszabályozás átmeneti időszakának második éve, és bár az igazán nagy változások csak 2023-tól fognak hatályba lépni, ebben az évben is életbevágóan fontos, hogy a gazdálkodók biztonságosan igénybe vehessék a támogatásokat és kihasználják a pályázatos forráshoz jutási lehetőségeket - mondta el az Agrárium 2022 konferencián Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős korábbi államtitkára. A szakpolitikus akkor úgy fogalmazott, 2022-ben is számos kihívás vár a mezőgazdaságra, emellett pedig fel kellett készülni 2023-ra. Feldman Zsolt szerint 2021 második felére gazdaságilag sikerült átlendülni a koronavírus okozta közvetlen nehézségeken, de az utána levő visszapattanás, a globális szinten jelentkező alapanyag- és energiahiány megkeserítette rengeteg gazdasági szereplő életét. Ennek következményeképpen hiánygazdasági jelek tűntek fel, illetve a klímaváltozás is magasabb szintre emelte az ágazat problémáit. Mindezekre jött a 2022 februárjában kirobbant orosz-ukrán háború, amely közvetett és közvetlen hatásaival is jelentős mértékben befolyásolta a mezőgazdaságot is. Feldman Zsolt szerint rövidtávon ez utóbbi volt a legfontosabb kihívás 2022-ben, amire a döntéshozóknak mindenképpen választ kell majd találnia.

Nem is a 2022-es év lesz igazán izgalmas, hanem a következő - jelentette ki Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) volt elnöke. Mint fogalmazott, gazdáknak évről évre az egész gazdaságukra kiható döntéseket kell meghozniuk, amire pedig fel kell készülni. A háborúnak viszont lett még egy következménye: szembejött a valóság. Az észak-afrikai térségben például nagy gondot fog jelenteni, ha nem lesz élelmiszer. Európában pedig visszafogják a termelést, szabályozzák a trágyát és a növényvédő szereket, ha ez így marad, akkor előbb-utóbb Európa elveszítheti az önellátását, ez pedig mindenkit érinthet - tette hozzá a korábbi NAK-elnök. Makai Szabolcs, a Talentis Agro Zrt. vezérigazgatója akkor még úgy látta, hogy a növénytermesztők az év során rendben lesznek. Mint mondta, a magas gabonaár segíti a jövedelmezőséget, az inputanyagok megnövekedése és az aszály ellenére is nehéz, de jó évre lehet számítani. Ezzel ellentétben a hazai állattenyésztők nagy bajban voltak, különösen a sertés- és baromfitenyésztők. Makai Szabolcs is aláhúzta, hogy az elmúlt év nagyon kemény volt, óriási veszteségek voltak a sertéseket illetően, amiért is elkerülhetetlen lesz az élelmiszer-drágulás.

Az év talán legnagyobb kérdése az volt, hogy mit és mennyiért lehet majd termeszteni Magyarországon

A 2022-es évben mindenki arra számított, hogy a termelés átlagos lesz, ám azóta minden megváltozott - jelentette ki Tarpataki Tamás. Az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára szerint márciusra már látszott, hogy a világ gabonatermésének jelentős részét adó Ukrajnában nemcsak háború volt, de szárazság is. De nemcsak ott okozott problémát az időjárás, Magyarországon addigra kihirdették a vízhiányos állapotot is. A helyettes államtitkár szerint az akkor leesett eső mintegy 4-5-szöröse kellene ahhoz, hogy a téli csapadékhiányt pótolja. Tarpataki Tamás beszélt arról is, hogy a magas gabonaárakat a háborús bizonytalanság, valamint az elszálló energiaárak okozzák. Az európai gázárakban januárban és márciusban is volt egy-egy történelmi jellegű csúcs, ahogy az elektromos áram árában is.

Czina Ferenc, az Agrolink Zrt. kereskedelmi igazgatója elmondta, hogy inputanyag lesz a 2022-es évre, de nem biztos, hogy olyan, amilyet a termelők szeretnének. A szakember szerint az elmúlt néhány évben az emberek elfelejtették azt, hogy a pénznek ára és értéke van. Czina Ferenc arra is rámutatott, hogy nem is az aktuális év lesz a kérdéses, hanem a következő, a 2023-as, leginkább a vetőmagtermelő területek csökkenése és az ukrán helyzet miatt. Márvány Attila, a KITE Zrt. agronómiai kereskedelmi vezérigazgató-helyettese viszont úgy fogalmazott, hogy 2022-ben összesen mintegy 200-300 ezer hektár lesz kiszolgálható a hagyományos és a hibrid vetőmagokból is, a műtrágyák viszont kérdésesek lehetnek az év során. A szakember szerint a növényvédő szerek gyártóinál a kapacitások némileg szűkösek, de nem látszott probléma, inkább a logisztika lesz necces, mivel a kiszámíthatóság az egyes szállítási vonalak mentén sérülhet. Ha azonban a szállítás csúszni fog kicsit, azt az egész növénytermesztésben érezhető lesz.

A vetőmagok elérhetőségét és hozzáférhetőségét illetően Sándorfy András, a Marton Genetics ügyvezető igazgatója elmondta, hogy van elég, de nem feltétlenül az a szortiment, amire a gazdák vágynak. A szakember beszélt arról is, hogy az Oroszországba szánt vetőmagok kapcsán kérdéses, hogy a jelenlegi gazdasági szankciók közepette hogy jutnak el az országba, de az is bizonytalan, hogy mivel fizetnének értük, rubellel vagy dollárral? Az Ukrajnába szánt vetőmagok akkorra már kiszállításra kerültek, és mindenki azt várta, mi lesz. A szakértők beszéltek arról is, hogy elmúlt az időszak, amikor 450 ezer forint/hektár áron lehetett termelni, a jövőben az 600-650 ezer forintos árakkal kell megbarátkozniuk a termelőknek.

Az élelmiszeriparnak be kell építenie az önköltség-növekedést a fogyasztói árakba

A magyar élelmiszeripar számára a következő időszak legnagyobb kihívása az önköltség-növekedés beépítése lesz a fogyasztói árakba - jelezte Éder Tamás. A Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke szerint a magyar élelmiszeripar hosszú éveken keresztül a belpiacon szenvedte el a legnagyobb vereséget, a forgalom növekedése folyamatosan meghaladta az élelmiszeripari vállalatok belföldi értékesítésének növekedését. Éder Tamás beszélt arról is, hogy az élelmiszeripar komoly jövedelmezőségi problémákkal küzd Magyarországon, és ez az elmúlt időszakban sem javult. Az előadást követő kerekasztal-beszélgetésen az is elhangzott, hogy 2022-ben általános költségnövekedéssel kell szembenézniük a magyar élelmiszeripari vállalatoknak, hiszen munkabérre, energiára, fuvarozásra, alapanyagokra és csomagolóanyagokra egyaránt többet kell költeniük, az orosz-ukrán háború miatt pedig egyes költségtényezőknél durva áremelkedésekkel kell szembesülniük.

Lengyel Tamás, a GOF Hungary Kft. Dunaföldvári Malom malom igazgatója szerint áremelkedést jól mutatja, hogy elindultak egy 60 ezres búzaárral, amiből 100-120 ezres ár lett év végre. Ez után nagyon lassan tudott emelkedni a liszt ára, hiszen meg voltak kötve a szerződések a pékségekkel és más termelőkkel. Muzsek András, a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. vezérigazgatója pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy rengeteg a műanyag és papír a csomagolóiparban, amelyeknek az elmúlt időszakban nagyon elszállt az ára, és a vállalatok nem tudták elnyelni a költségnövekedést. Abban a szakértők mind egyetértettek, hogy az élelmiszerárstop nagyon hosszú ideig nem lesz fenntartható, de egyelőre nem tudni, hogy a kormány meddig tartja még életben az intézkedést. Az ágazat szereplői nagyon nehéz helyzetbe kerültek ezzel az intézkedéscsomaggal, nem látni azt a megoldást, ami mindenki számára elfogadható lenne. Be kell építeni az önköltségeket az árakba, akármennyire is fáj. A fenntartható üzemekhez és önellátáshoz el kell fogadni a növekvő árakat. Ha ez megtörténik, jó minőségű és egészséges élelmiszert tudnak biztosítani mindenkinek. 

Rengeteg a kérdőjel az állattenyésztésben

Óriási kihívást jelentett a takarmánygyártók és az állattenyésztők számára egyaránt, hogy 2022-től uniós szinten szigorodott az antibiotikum-felhasználás a haszonállattartásban. A gazdálkodás hatékonyságának javítására ezért új megoldásokat, technológiákat kellett találni. Abban az évben állattartók számára óriás problémát jelentett a takarmányok drasztikus megdrágulása is: ezek kigazdálkodásához ugyanis megfelelő felvásárlási árakra lett volna szükség. Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója kifejtette, 2019-ben hozták meg az uniós rendeletet, erre volt 3 év derogáció, és 2022 januárjában életbe lépett a rendelet. A szakember szerint a takarmánygyártók életét nem is annyira a rendelet előírásai nehezítik meg, mint inkább azok az adminisztrációs követelmények, amelyeknek eleget kell tenniük. Arra a kérdésre, hogy hol van az a lélektani határ, ameddig emelkedhetnek a költségek és a felvásárlási árak, Lukács László, az MTT Tej Kft. ügyvezetője kifejtette, hogy a tejágazatban akkor még nem a háború, az infláció vagy az alapanyagárak emelkedése határozta meg a drágulásokat, hanem egy korábban elindult piaci ciklus. Azt ekkor még nem lehetett látni, mikor lesz ennek vége, illetve hogy hol fog a keresleti piac átbillenni kínálati piaccá. Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője arról beszélt, hogy a következő időszakra tartósan magas terményárakat kalkulálnak, amire még a körülmények is rátettek egy lapáttal. A szakember szerint növénytermesztői oldalról nem kell azon aggódni, hogy az ember magas áron fogja tudni eladni a terményt, inkább a takarmánykeverőknek kell tartania attól, hogy milyen áron fogja tudni megvásárolni azt.

Lukács László elmondta, hogy a tejágazatban jelenleg két folyamat fut egymás mellett: évek óta azt tapasztalják, hogy az intenzív termelés jobb számokat hoz, és elindult egy olyan folyamat, hogy a feldolgozók veszik meg az alapanyag-termeléshez szükséges felszereléseket és berendezéseket. Azt elismerte, hogy több termelőnél is csökkentek az állományok, ám a legtöbb vállalkozás 1-1,5%-os termelésnövekedést prognosztizált magának a következő időszaka. A szakember szerint az akkori rendszerben, az aktuális támogatási szintek mellett meg lehet termelni a tejet jövedelmezően, aki ezt nem tudja, az inkább hagyjon fel vele. Kulik Zoltán pedig úgy látta, hogy Magyarországon 2022-ben még túl sok takarmánykeverő működik, ennyire egyszerűen nincs szükség. Mivel azonban nőnek egyre emelkednek a költségek és egyre nehezebbé válik a beszerzés, egyre több saját takarmánykeverővel rendelkező termelő fogja azt mondani, hogy inkább beszerzi mástól a kész takarmányt. Óriási a bizonytalanság a termelők részéről is, ezért az év során folyamatosan növekvő, magas árakra kell számítani - tette hozzá a szakember.

Mi lesz így a finanszírozással?

2022-ben a szakemberek szerint a magyar mezőgazdaságban nem volt akkora tőketartalék, hogy egyszerre önerőt hozzon egy beruházásba a támogatás és a bankhitel mellé, és mellette a termelés forgóeszköz-szükségletét biztosítsa. A szakemberek beszéltek arról is, hogy a következő időszakban a kamatok növekedése miatt komoly költségnövekedések várhatóak a beruházásokban, de szóba került a magyar agrárium erőssége és forrásigénye is, valamint az, hogy aki teheti, annak még most lenne célszerű hitelt felvennie és beruházásba kezdenie. 2022-ben 2 százalékponttal emelkedtek a banki kamatok, a bankrendszer pedig nagyon lassú a hitelkamatok lekövetésében. Az előrejelzések szerint még ha nem is lesz további emelkedés, akkor is 7-10%-os hitelkamatok lesznek, miközben mindenki az alacsony finanszírozási költségekre, a 2,5%-os kamatokra készült.

Fetter István, a CIB Csoport kisvállalati divíziójának vezetője elmondta, hogy jelenleg a gazdaság minden szereplőjének várakozásai befolyással lehetnek a helyzetre. Ahogy a szakember fogalmazott, jól ismert közgazdasági tény az, hogy vannak önbeteljesítő jóslatok: vagyis ha mindenki recesszióra készül, és arra, hogy csökkenteni kell a fogyasztást, vissza kell venni és megszorításokra van szükség, akkor ez be is fog következni. Hollósi Dávid, a Magyar Bankholding (korábban Takarékbank Zrt.) Agrár és Élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a gazdálkodóknak még most kell döntést hozniuk arról, hogy vegyenek-e föl hitelt, mert később csak rosszabbak lesznek a körülmények. Annak kapcsán, hogy mi várható a támogatott hitelkonstrukciók terén, Balczó Barnabás, a MFB Invest Zrt. vezérigazgatója elárulta, hogy azzal kell számolni, hogy a 2022-es kamatkörnyezet egészen más lesz, mint az, amit eddig megszoktak az emberek. A kérdés az, hogy a támogatott hitel és a 2,5%-os hitel közötti költséget ki és hogyan fogja odatenni?