Az amerikai Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette Donald Trump amerikai elnök globális importvámjait. A bíróság kimondta, hogy Trump túllépte hatáskörét, amikor egy szövetségi vészhelyzeti felhatalmazási törvényre hivatkozva vetette ki „kölcsönös” vámjait világszerte, valamint azokat a célzott importadókat, amelyek a kormányzat szerint a fentanil-kereskedelmet hivatottak kezelni. A döntés az ágazati vám intézkedéseket nem érinti, vagyis a Bíróság mostani döntése a Trump által felállított kereskedelmi akadályok mintegy felére vonatkozik. Az első piaci reakciók mérsékeltek voltak, a dollár alig reagált és a kötvénypiacon sem volt nagy mozgás.

Mi várható a döntés hatására?

A szakértők szerint adminisztrációs káosz jöhet a következő időszakban. A becslések szerint a kormánynak 100 és 180 milliárd dollár közötti összeget kellhet visszatérítenie az amerikai importőröknek és vállalatoknak. A pontos procedúra még formálódik: lehetséges, hogy a vámhivatal (CBP) automatikus visszatérítési rendszert állít fel, de az is benne van a pakliban, hogy a cégeknek a Nemzetközi Kereskedelmi Bíróságon (CIT) kell egyenként perelniük a pénzükért. Számos nagyvállalat már előre benyújtotta a keresetét, bebiztosítva a helyét a sorban.

Trump nem adja fel

A Trump-kormányzat már korábban jelezte, hogy a döntés pillanatában azonnal más, specifikusabb törvényi felhatalmazásokra fognak áttérni, például a nemzetbiztonsági fenyegetésekre hivatkozó 232-es cikkelyre, vagy a tisztességtelen külföldi kereskedelmi gyakorlatokat büntető 301-es cikkelyre. Ezek a jogi kiskapuk azonban sokkal szűkebbek, lassabbak, és kötelező vizsgálatokat, illetve meghallgatásokat igényelnek, ami jelentősen megnehezíti a vámok azonnali és átfogó újbóli bevezetését. Ugyanakkor maga az elnök sem késlekedett sokáig a válasszal:

Donald Trump élőben szólalt meg azt követően, hogy az amerikai Legfelsőbb Bíróság ismertette a döntését. Kijelentette, hogy a 122-es cikkely alapján 10 százalékos globális vámot vezetne be, a már érvényben lévőkön felül.

A 122-es szakasz az amerikai Trade Act of 1974 (1974-es kereskedelmi törvény) egyik rendelkezése. A szabály felhatalmazza az amerikai elnököt arra, hogy ideiglenes importkorlátozásokat vagy vámokat vezessen be, ha az Egyesült Államok súlyos fizetésimérleg-problémával küzd, vagy jelentős és tartós külkereskedelmi hiány alakul ki, és ez a dollár stabilitását veszélyezteti.

Trump azt is elmondta, hogy a nemzetbiztonsági indokkal kivetett, a 232-es cikkely szerinti vámok, valamint a 301-es cikkely szerint bevezetett vámok továbbra is teljes mértékben hatályban maradnak.

Mit jelent ez a vámháborúban?

A döntés Kínát és az EU-t illetően is komoly következményekkel járhat. De melyek is ezek?

• Kínáról lekerül a fentanilra hivatkozva rácsapott extra vám, illetve a 10%-os általános kölcsönös vám. Viszont a 301-es cikkely miatti 25%-os vagy annál is magasabb specifikus büntetővámok továbbra is érintik a kínai exportőröket. A terhelés papíron csökken, de a kínai áruk amerikai importja továbbra is drága mulatság marad. Összességében Kínára nehezedő újonnan bevezetett amerikai vámteher összesen 30 százalékponttal csökken a mai naptól.
• Az EU esetében az IEEPA alapján kivetett "kölcsönös" alapvámok szűnnek meg, amelyek alapesetben 10%-os, de bizonyos termékeknél és menetrendeknél akár 15-20%-os extra terhet jelentettek a korábbi szintekhez képest. Az EU-s exportőrök válláról ez a konkrét plusz teher lekerül, visszatérve a 2025 előtti normál vámszintekhez, leszámítva az olyan specifikus, korábbi intézkedéseket, mint például az acél és az alumínium vámjai.

A szakértők szerint a vámokkal sújtott országok nem fognak azonnal reagálnak a hírre. Ennek oka, hogy először inkább megvárják majd, hogy az első social media posztok után pontosan mit reagál Donald Trump elnök a döntésre.