Itt a lesújtó igazság: eltűnhet ez a népszerű növény Magyarországról
Eljött a vég a magyar fenyőerdőknek?
Eljött a vég a magyar fenyőerdőknek?
A jövő nemzedékek szószólójával egyeztettek az erdészeti szakmai szervezetek.
Fontos lépés a fenntartható gazdálkodásnak.
A TalentA program célja a vidéki nők mozgósítása egy fenntarthatóbb jövőért.
Egyiptom hazánk egyre fontosabb agrárpartnere.
Hatalmas beruházásba kezdett a Marton Genetics.
A légkörben a növekvő CO2 koncentráció kulcsszereplő a klímaváltozásban.
A tagállamok megerősítették együttműködésüket a BIOEAST-kezdeményezésben.
Az elmúlt harminc év nem volt kegyes ehhez a gyümölcshöz.
A klímaváltozás nem kíméli a borászati ágazatot sem.
A tej? Az tej.
Továbbra is nagy a feszültség a "Termőföldtől az asztalig" stratégia miatt.
Szatmárból Japán éttermekig jutott a magyar szilvalekvár.
A szélsőséges időjárás kockázata mindinkább megköveteli a védekezést.
Sokkal kevesebbet költenek az öntözésre a magyarok, mint 20 éve.
Átadták az új radarállomást a Hármashegyen.
Csak úgy kapkodnak a magyar erdők aranyáért külföldön.
Nagyot alkottak a magyar fizikusok és geológusok.
Az erdőnek és az erdőgazdálkodásnak alkalmazkodnia kell az új körülményekhez.
Átalakulóban vannak a költöző madarak vonulási szokásai.

Van az Európai Uniónak egy szigorú, mégis izgalmas szabályozási területe, ahol a tudomány és a gasztronómia találkozik.
Látszólag visszaesés, valójában szerkezeti átalakulás jellemezte a hazai növényvédőszer-piacot 2025-ben.
A tejpiaci válság egyre mélyebbre taszítja a hazai állattartókat, sok gazdaság hónapok óta veszteséggel működik.
Több olyan zöldségnövényünk van, melyek egyszerűen termeszthetők, de már nincsenek a kiskertekben és a boltokban, mert kimentek a divatból.
Úgy fest a talaj április végén, mintha már nyár eleje lenne - egyelőre nem indul jól az idei szántóföldi szezon.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.