Az erdőre legtöbben úgy tekintenek, mint a faanyag forrására vagy a túrázások, kirándulások helyszínére, pedig ennél többről van szó.
Erdei kisvizes élőhelyek jönnek létre vagy újulnak meg, amelyek segítik a víz helyben tartását és az élőhelyek stabilizálását.
A fejlesztés eredményeként új nyári karámok, gulyakutak és gázlók létesülnek, megújul az itatórendszer és az elektromos hálózat, valamint korszerűsítik a tűzivíztározót.
Jelentősen javulhat majd az erdőterületek természetességi állapota az Aggteleki Tájegységben.
Továbbra sem olcsó mulatság ma földet vásárolni Magyarországon, kemény pénzeket kérnek a területekért.
A magyar nemzeti parkok területén folyamatosan zajlanak a természetvédelmi fejlesztések.
A kevés fátyol- és gomolyfelhő mellett sok napsütés várható
Eleinte derült időre számíthatunk, majd napközben északnyugat, észak felől némi fátyolfelhőzet érkezik fölénk
Felhőtlen, zavartalanul napos, száraz idő várható
A védett területeken kitermelt fa döntő részét elégetjük, pedig volna lehetőség a rendszerszintű változásra.
Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság hat kiemelt projektet valósít meg 3,3 milliárd forint értékben a jelenlegi uniós ciklusban.
2026-ban komoly lépéseket tesz a rendőrség és a természetvédők a madármérgezések megelőzésére.
Még sokfelé üresek a gólyafészkek, de már vannak olyan települések, ahová a tél végén megérkezett az első gólya.
Március a barlangok hónapja: a nemzeti parkok idén is országos programsorozattal várják az érdeklődőket.
A természet értékei hosszú távon csak akkor maradhatnak fenn, ha felelős gazdálkodással és tudatos szakmai együttműködéssel őrizzük meg azokat.
Sikeresen lezajlott a téli nagyragadozó-felmérés a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság koordinálásával.
A milliárdos sportbirodalmi tulajdonos, Amerika legnagyobb magánföldtulajdonosává vált.
Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság az elmúlt években csaknem 1000 hektár erdőterületet vásárolt.
Az erdők nemcsak faanyagot adnak, hanem szerepet játszanak a klíma szabályozásában, a vízmegtartásban és a biodiverzitás megőrzésében is.
A belföldi juhhús-fogyasztás drámai mértékben visszaesett, Magyarországon ma már alig haladja meg az évi 25 dekagrammot fejenként, és Európában is csökkenő tendenciát mutat.
Az üzenet egyszerű és jól érthető, megalapozatlansága ellenére könnyen beég az emberek fejébe.
Egyre kilátástalanabb a szántóföldi növénytermesztés jövője, csak rossz és rosszabb megoldások közül válogathatnak a gazdák.
Az előző évek mélyrepülése után a 2026-ban fellendült a traktorok értékesítése Magyarországon.
Egy Somogy megyei házisertés-állományban igazolta a hatóság az afrikai sertéspestis jelenlétét.
Magyarországon tovább csökkent a málnatermesztés, miközben a belföldi keresletet egyre nagyobb arányban importból fedezik.
Az Agronómiai Központ és a Téradatkezelő segítségével a PGR még hatékonyabban támogatja az adatvezérelt gazdálkodást.
