Az agrárminiszter szerint az európai mezőgazdaság talán soha nem nézett szembe annyi kihívással, mint napjainkban.
25 millió hektárt fenyegetnek a sáskák Közép-Ázsiában, nem egyszerű küzdeni ellenük.
Új élelmiszer-biztonsági törvényt fogadtak el Kínában, de kérdéses, be fogja-e tudni váltani a hozzá fűzött reményeket.
Versenyképes, válságálló, fenntartható, gazdabarát és tudásalapú jövőbeli uniós mezőgazdasági politikára van szükség.
Az Európai Bizottságnak a gazdálkodókat kell az agrárpolitika középpontjába állítania.
A magyar szabályozás miatt lemarad a technológiai fejlődésben a hazai nemesítés – hangzott el a martonvásári tudományos konferencián.
Izrael az élelmiszer-biztonságának megerősítése érdekében állapodott meg Romániával.
A Föld országainak át kell alakítaniuk a mezőgazdaságukat és élelmiszeriparukat az élhetőbb jövőért.
Az utóbbi 6 évben 250 ezer tonnával, csaknem 30%-kal csökkent a lengyel sárgarépatermesztés volumene.
Az új génszerkesztési technikák (NGT-k) páratlan pontosságot kínálnak a növények genetikai állományának módosításában, és a mezőgazdasági gyakorlat forradalmasítását ígérik.
Az elégedetlen gazdái cselekvésre kényszerítették az EU döntéshozóit, de jó lesz ez hosszú távon?
A klímaváltozás miatt különösen fontos a megfelelő vízgazdálkodás Magyarországon.
A közép-afrikai országnak szaktanácsadással és oktatással is segítünk, cserediák-programról is szó esett.
Az első magyar mintafarm az Agrárminisztérium finanszírozásával valósult meg Kenyában.
Fontos a magyar-kenyai agrár- és kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok további erősítése.
Az uniós ügynökség szerint az Európában tapasztalható éghajlati kockázatok sürgős fellépést igényelnek.
A következő években jelentősen növekedés várható a képalkotó technológiákban a precíziós mezőgazdaságban.
Az első transzgénikus növény, GMO (Genetically Modified Organisms, genetikailag módosított élőlény), a dohány volt 1983-ban, ahol agrobaktérium segítségével baktériumokból származó antibiotikumrezisztencia géneket építettek be.
A mentális egészségi állapot komoly hatással lehet a mezőgazdasági termelékenységre.
A klímaválság, a kór- és károkozók terjedése, a vízhiány világszerte veszélyezteti a biztonságos élelmiszertermelést.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Megalapozatlannak tartják az állattartók a felmerülő állatjóléti javaslatokat és még az sem biztos, hogy a fogyasztót érdekli a kérdés.
Eljuttottunk oda, hogy Magyarországon a kukorica termesztése csupán a szántóföldek egyötödén lehet jövedelmező.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
Az afrikai sertéspestis (ASP) napjaink egyik legnagyobb állategészségügyi kihívása.
A modern mezőgazdaságban egyre nagyobb szerep jut a digitális adatgyűjtésnek, a precíziós gazdálkodásnak és az okoseszközökre épülő információáramlásnak.
Miért jelent valós előnyt a KWS hibridek alacsony betakarításkori szemnedvessége? Profit és kiszámíthatóság!
A KUHN újdonságai a szántóföldeken: modern technológiák a hatékonyabb, fenntarthatóbb mezőgazdaságért.
