A rektor egy átfogó stratégiai koncepciót ismertetett, amely bemutatta, hogyan lehet az állami és egyetemi adatbázisokat - például a Nemzeti Talajtani Adatbázist, a Vadgazdálkodási Adattárat vagy a meteorológiai méréseket - integrálni egy országos agrár MI-platformba. A cél egy olyan döntéstámogató rendszer létrehozása, amely precíz előrejelzésekkel segíti a termésbiztonságot, a klímaadaptációt és a járványmegelőzést, miközben a gazdák, kutatók és hatóságok számára is nyílt hozzáférést biztosít.

A MATE már jelenleg is számos projektjében alkalmaz mesterséges intelligencián alapuló megoldásokat. Ezek a rendszerek nem csupán a magyar agrárium ellenállóképességét növelik, hanem a gazdálkodói döntéseket is magasabb szintre emelik.

A mesterséges intelligencia alkalmazása nem csupán technológiai előrelépést jelent, hanem kézzelfogható gazdasági versenyelőnyt is. Az adatvezérelt döntéshozatal, a célzott inputanyag-felhasználás és a járványkockázatok korai észlelése akár évente több tízmilliárd forintos megtakarítást eredményezhet az ágazatban. A klímaadaptációs beavatkozások és a hozamoptimalizálás révén 1000 milliárd forintot is elérhet az az összeg, amelyet az MI-alapú rendszerek képesek lehetnek középtávon megőrizni vagy visszatermelni a magyar mezőgazdaságban. Ez nemcsak a termelők jövedelembiztonságát növeli, hanem az egész ország élelmezésbiztonságát és exportképességét is erősíti. A találkozón Gyuricza Csaba kiemelte, hogy

a mesterséges intelligencia nem a jövő lehetősége, hanem a jelen kötelessége. A MATE küldetése, hogy az agrárium digitális átállásának élére álljon, és hidat képezzen a tudományos innováció és a gazdálkodók mindennapi valósága között.

A megbeszélésen szó esett egy jövőbeli Nemzeti Reziliencia Központ létrehozásának lehetőségéről is. Ez az állami-egyetemi-vállalati együttműködések bázisaként működne a klímaadaptáció és az agrárinnováció területén.