Tudatos kertészeti praktikákkal, és a megfelelő gondoskodással jelentősen meghosszabbíthatjuk mind a dísz, mind a haszonnövényeink életét.
Ezek a jelenségek legtöbbször nem betegségek következményei, hanem a növényeket érő stressz, tápanyaghiány vagy helytelen termesztési technológia eredményei.
Nem mindegy, hogy milyen talajban van a növényünk, a bőséges mennyiségű zöldséghez ugyanis nem árt néhány dologgal tisztában lenni.
Egy nemrég megjelent magyar kutatás azt vizsgálta, elfogadnák-e az emberek, hogy emberi eredetű tápanyagok kerüljenek vissza a mezőgazdaságba.
Házilag is lehet jó minőségű közeget készíteni a növények számára, de nincs egyetlen univerzális recept.
A kiskerti gazdálkodás egyik legnagyobb kihívása nem a kártevők elleni harc vagy a gyomlálás, hanem az életerő fenntartása a talajban.
Évente több tízezer forintnyi tápanyagot hagyunk a földön hektáronként – és észre sem vesszük, vagy nem is akarjuk. Umenhoffer Péter cikke az Agrárszektor Metszet rovatában.
A termésbiztonság és a nagy hozam alapja a jól kivitelezett alaptrágyázás. Tavaszi vetésű kultúráinkban a nitrogénpótlást megelőzi a foszfor és a kálium együttes kijuttatása, amennyiben arra ősszel még nem került sor.
A talaj víz- és tápanyag-gazdálkodása alapvetően a szervesanyag-tartalomtól és a szerkezettől függ.
Már nem elegendőek a hagyományos növényvédelmi megközelítések az őszi kalászosok lombvédelme során.
A háztartásban felgyülemlő papírhulladékok - mint a natúr kartondobozok, a vécépapírgurigák és a papír tojástartók - kiváló ún. "barna anyagot" biztosítanak a komposzt számára.
A vegetáció meginduláskor, illetve annak intenzívvé válásakor a legfontosabb feladatunk az őszi vetésűek fejtrágyázása. De milyen kérdéseket is kell feltenni és megválaszolni ilyenkor?
Amennyiben a hatóság az előírások megszegését vagy nitrátszennyezést tapasztal, a tevékenység korlátozása mellett a bírság összege 50 000-től 500 000 forintig alakulhat.
Egy friss jelentés szerint a brojlercsirkék nagyüzemi tartásában alkalmazott ásványianyag-ellátási programok gyakran nem tükrözik az állatok valós élettani szükségleteit.
Egy-két zsák föld megvásárlása nem probléma, ám akinek sok növénye van, annak nem kis költséget jelent az egész év során.
Nem lehet úgy gazdálkodni, hogy az inputanyagokat nem megfelelően, kellő minőségben és szaktudással jutattjuk ki.
Egyértelműen látszik, hogy a tápanyagutánpótlást ma már nem lehet úgy tervezni mint régen, a megszokott módszerek már nem kifizetődőek.
A mostani kutatás azért különösen aktuális, mert az Egyesült Államok és Kína is azt tervezi, hogy a közeljövőben újra űrhajósokat küldenek fel.
A repce és a kalászosok tápanyagellátásának legnagyobb kihívása sokszor az, hogy a növény mennyire képes a tápanyagot felvenni és azonnal hasznosítani.
Az optimális időpont megválasztása elengedhetetlen a tápanyag, - a víz- és a fényforrásért folytatott verseny minimalizálására.
Magyarországon folyamatosan csökken a kereslet az ekék iránt, de a kontinens nyugati részén ellentétes folyamatok látszanak.
A nyár közepe kiváló időszak arra, hogy újra benépesítsük a felszabadult ágyásokat.
A friss árfolyamok mellett a búza például tonnánként mintegy 12 ezer forinttal ér kevesebbet, mint egy évvel korábban.
Az EU Bírósága elé idézik Magyarországot az egyes élelmiszerek és háztartási cikkek értékesítésére vonatkozó árréskorlátozások bevezetése miatt.
Az idei aratási szezonban az időjárási szélsőségek jelentősen rontották a terméseredményeket.
Miért éppen Katalónia – és miért éppen Vic? A BETA Technological Center (BETA Vic) bemutatkozása: küldetés, szakterületek, kapcsolódások
Négy fókusz, négyféle tanulság: víz újrahasznosítás az ipari és agrár vízhasználatban; körforgásos tápanyag-gazdálkodás, innovatív szerves trágyák; jó gyakorlatok és tudástranszfer az EIP-AGRI logikájában; regeneratív szőlészet és talajegészség
Ne várjon, válassza azt, ahol a legösszetettebb a genetikai védelem!
