Tudatos kertészeti praktikákkal, és a megfelelő gondoskodással jelentősen meghosszabbíthatjuk mind a dísz, mind a haszonnövényeink életét.
Ezek a jelenségek legtöbbször nem betegségek következményei, hanem a növényeket érő stressz, tápanyaghiány vagy helytelen termesztési technológia eredményei.
Nem mindegy, hogy milyen talajban van a növényünk, a bőséges mennyiségű zöldséghez ugyanis nem árt néhány dologgal tisztában lenni.
Egy nemrég megjelent magyar kutatás azt vizsgálta, elfogadnák-e az emberek, hogy emberi eredetű tápanyagok kerüljenek vissza a mezőgazdaságba.
Házilag is lehet jó minőségű közeget készíteni a növények számára, de nincs egyetlen univerzális recept.
A kiskerti gazdálkodás egyik legnagyobb kihívása nem a kártevők elleni harc vagy a gyomlálás, hanem az életerő fenntartása a talajban.
Évente több tízezer forintnyi tápanyagot hagyunk a földön hektáronként – és észre sem vesszük, vagy nem is akarjuk. Umenhoffer Péter cikke az Agrárszektor Metszet rovatában.
A termésbiztonság és a nagy hozam alapja a jól kivitelezett alaptrágyázás. Tavaszi vetésű kultúráinkban a nitrogénpótlást megelőzi a foszfor és a kálium együttes kijuttatása, amennyiben arra ősszel még nem került sor.
A talaj víz- és tápanyag-gazdálkodása alapvetően a szervesanyag-tartalomtól és a szerkezettől függ.
Már nem elegendőek a hagyományos növényvédelmi megközelítések az őszi kalászosok lombvédelme során.
A háztartásban felgyülemlő papírhulladékok - mint a natúr kartondobozok, a vécépapírgurigák és a papír tojástartók - kiváló ún. "barna anyagot" biztosítanak a komposzt számára.
A vegetáció meginduláskor, illetve annak intenzívvé válásakor a legfontosabb feladatunk az őszi vetésűek fejtrágyázása. De milyen kérdéseket is kell feltenni és megválaszolni ilyenkor?
Amennyiben a hatóság az előírások megszegését vagy nitrátszennyezést tapasztal, a tevékenység korlátozása mellett a bírság összege 50 000-től 500 000 forintig alakulhat.
Egy friss jelentés szerint a brojlercsirkék nagyüzemi tartásában alkalmazott ásványianyag-ellátási programok gyakran nem tükrözik az állatok valós élettani szükségleteit.
Egy-két zsák föld megvásárlása nem probléma, ám akinek sok növénye van, annak nem kis költséget jelent az egész év során.
Nem lehet úgy gazdálkodni, hogy az inputanyagokat nem megfelelően, kellő minőségben és szaktudással jutattjuk ki.
Egyértelműen látszik, hogy a tápanyagutánpótlást ma már nem lehet úgy tervezni mint régen, a megszokott módszerek már nem kifizetődőek.
A mostani kutatás azért különösen aktuális, mert az Egyesült Államok és Kína is azt tervezi, hogy a közeljövőben újra űrhajósokat küldenek fel.
A repce és a kalászosok tápanyagellátásának legnagyobb kihívása sokszor az, hogy a növény mennyire képes a tápanyagot felvenni és azonnal hasznosítani.
Az optimális időpont megválasztása elengedhetetlen a tápanyag, - a víz- és a fényforrásért folytatott verseny minimalizálására.
A takarmány előállítása, a betakarítás és az energiaárak olyan terhet jelentenek, amelyet egyre nehezebb ellensúlyozni a bevételi oldalon.
Nem ott kezdődik, hogy egy gazdaság bizonyos inputanyagokat lecserél másokra.
Az ipari állattartás jövője, a ketreces rendszerek, a hízott máj előállítása és az állatok tartási körülményei egyre nagyobb társadalmi és szakmai vitákat váltanak ki.
Az európai gazdatársadalom és a fogyasztók számára is egyre komolyabb problémát jelent a tévhitek és hamis információk terjedése.
Tudatos kertészeti praktikákkal, és a megfelelő gondoskodással jelentősen meghosszabbíthatjuk mind a dísz, mind a haszonnövényeink életét.
Jelen cikkünk egy három részből álló cikksorozat első része, amely az IMIDRA kutatóintézetben szerzett tapasztalatokat mutatja be.
Jelen cikkünk egy három részből álló cikksorozat második része, amely az IMIDRA kutatóintézetben szerzett tapasztalatokat mutatja be.
Jelen cikkünk egy három részből álló cikksorozat harmadik része, amely az IMIDRA kutatóintézetben szerzett tapasztalatokat mutatja be.
