Kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák, FIGYELEM!
Ön is kistermelő? Vagy csak nem rég kezdett el gazdálkodni? Vagy Ön az ökológiai termelés* nyilvántartott szereplője? Most 69.900 Ft + áfa összegért vehet részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén, a Portfolio Agrárszektor 2026 konferencián Siófokon, december 2-3 között.
Kérjük, töltse ki az alábbi űrlapot, a Portfolio szakmai csapata pedig elbírálja igényét a kedvezményes jegy beváltása érdekében.Ha kitöltötte az adatlapot, mentse le és emailben küldje el a gazdalkodoikedvezmeny@portfolio.hu címre.
Az Egyesült Államok keleti részén az őshonos kőrisfajok erdőségeit fokozatosan, mindmáig megállíthatatlanul pusztítja az alig több mint tíz éve Ázsiából behurcolt díszbogárfaj, a kőrisrontó karcsú díszbogár (Agrilus planipennis). Óriási tudományos figyelem irányult a kártevő biológiájának, azon belül a tájékozódásának és a fajtársak egymással való kommunikációjának a megértésére - magyarázta a magyar kutató. Az Amerikában élő faj jelenthet ugyan veszélyt a magyar fákra is, ám ennek valószínűsége kisebb - mondta el Imrei Zoltán, hozzáfűzve, hogy a magyar kísérleteket egy helyi, őshonos fajjal, a kétpettyes karcsú díszbogárral (Agrilus biguttatus) végezték.
A más rovarcsoportoknál jellemzően domináló, szagláson alapuló tájékozódással szemben a kőrisrontó karcsú díszbogárnál a vizuális tájékozódás kulcsingerei ígérkeztek döntőnek, hasonlóan a hazánkban tanulmányozott európai díszbogárfajokhoz. Nem elég az illat, ennek a nagyon fürgén repülő, alig fél centiméteres nagyságú rovarnak arra is szüksége van, hogy észrevegye a levélen üldögélő fajtársat.
A csali létrehozásában az volt a különleges, hogy a karcsú díszbogár hímjei a nőstényt idéző sziluettet megközelítik ugyan, de a műbogárra való leszálláshoz a nőstény külső kitinvázának anyagszerkezeti sajátosságaiból fakadó fénytörésre is szükség volt, ezért egy nanométeres pontosságú modellt kellett elkészíteni. A nemzetközi kutatócsoportnak azt is sikerült bebizonyítania, hogy e különleges anyag tulajdonságainak szerepe van a rovar tájékozódásában, a fajtársak egymásra találásában - mondta a kutató.
A megfelelő csalétek fejlesztéséhez, vagyis a "műbogarak" nagy tételben való gyártásához több tudományterület: a fénytan, az anyagtudomány, az ökológia új kutatási eredményeire is szükség lesz, ezért leghamarabb öt-tíz év alatt képzelhető el az ismeretek hasznosítása - vélte a kutató.
A felfedezéshez az amerikai Pennsylvaniai Állami Egyetem több kutatócsoportja, valamint az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézete és a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézete kutatóinak munkája vezetett. A munkát Michael Domingue erdészeti entomológus koordinálta, míg a magyar résztvevők Imrei Zoltán növényvédelmi entomológus és Janik Gergely erdészmérnök voltak.
