Idén először 3 napos az Agrárszektor 2024 konferencia!
A Portfolio Csoport év végi Agrárszektor Konferenciája ma már az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény a hazai agrárgazdaságban. A rendezvény exkluzivitását és különlegességét az adja, hogy egyedülállóan átfogó és részletes módon jeleníti meg a mező- és élelmiszergazdaságot érintő legaktuálisabb témákat. A rendezvényre idén először konferencia előesttel is készülünk!
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A tervek szerint 53 milliárd forintot különítenek el a gazdák számára új öntözőberendezések kiépítésére, a régiek korszerűsítésére, meliorációra (talajjavításra) és vízvisszatartásra az új vidékfejlesztési program 1250 milliárdos forrásából - közölte Mezei Dávid, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára egy szarvasi konferencián. A forrásokra csak mezőgazdasági termelők pályázhatnak, a támogatási intenzitás legfeljebb 50 százalékos lesz. A programot a következő hetekben hagyják jóvá véglegesen, és várhatóan év végén, vagy a jövő év elején írják ki az első pályázatokat.
Felére csökkent az öntözött terület
Magyarországon az öntözött területek nagysága 100 ezer hektár alatt van, ami jóval alulmúlja az uniós átlagot, ráadásul 1990 óta mintegy a felére csökkent. A klímaváltozás várhatóan átlagosan három százalékkal növeli a nettó vízigényt, a régióban azonban ennél nagyobb lesz a növekedés.
Miközben alig 100 ezer hektáron zajlik öntözés, 330 ezer hektáron lenne erre igény - állapította meg Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke. Van, ahol a pénz hiányzik, van, ahol a vízkivételi lehetőség. Az akadályok között említette a birtokszerkezet elaprózottságát és a vízszolgáltatási infrastruktúra leromlott állapotát. Győrffy Balázs szerint természetes és mesterséges víztározók létesítésére és azok multifunkcionális felhasználására van a legnagyobb szükség Magyarországon.
Aszálykészültségi szinteket dolgoznak ki
Ezt erősítette Somlyódy Balázs, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója is. Egyes klímaváltozási modellek szerint Magyarországon az aszállyal érintett területek nagysága megduplázódik, holott a jelenleg rendelkezésre álló 500 millió köbméternyi belvízi tárolókapacitás már most is csaknem teljes mértékben feltöltött. Létrehoztak egy aszálymonitoring csoportot, amely az árvízi készültségi fokozatokhoz hasonlóan aszálykészültségi szinteket dolgozna ki. Emellett szeptember végéig elkészítik a vízügyi ágazat legfontosabb feladatait rögzítő Kvassay Jenő Tervet, amelyet reményeik szerint legkésőbb decemberben a kormány elé terjesztenének.
