Újra együtt a magyar agrár szakma Siófokon, az Agrárszektor Konferencián | 2023. november 29-30., Siófok
Rendkívüli mértékben hektikussá vált az utóbbi időszakban a világ élelmiszerpiaca, mivel a keresleti-kínálati viszonyokat több nagyon komoly, kiszámíthatatlan tényező befolyásolja. A bizonytalanság minden meghatározó agrárágazatban jelen van, de különösen igaz a gabonaszektorra, amelyet a tavaly kirobbant orosz-ukrán háború következményei teljesen felforgattak.
Előadóink között Andréka Tamás, Győrffy Balázs, Szabó Levente, Detre Miklós, Bene Zoltán, Makai Szabolcs, Jakab István, Kulik Zoltán, Reng Zoltán.
SZAKTANÁCSADÓK FIGYELEM! - NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ÁLTAL AJÁNLOTT RENDEZVÉNY! 4-4 pont kapható az eseményen való részvételért. (A kredit pont érvényesítéséhez mindkét nap külön regisztráció szükséges a helyszínen!)
A tervek szerint 53 milliárd forintot különítenek el a gazdák számára új öntözőberendezések kiépítésére, a régiek korszerűsítésére, meliorációra (talajjavításra) és vízvisszatartásra az új vidékfejlesztési program 1250 milliárdos forrásából - közölte Mezei Dávid, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára egy szarvasi konferencián. A forrásokra csak mezőgazdasági termelők pályázhatnak, a támogatási intenzitás legfeljebb 50 százalékos lesz. A programot a következő hetekben hagyják jóvá véglegesen, és várhatóan év végén, vagy a jövő év elején írják ki az első pályázatokat.
Felére csökkent az öntözött terület
Magyarországon az öntözött területek nagysága 100 ezer hektár alatt van, ami jóval alulmúlja az uniós átlagot, ráadásul 1990 óta mintegy a felére csökkent. A klímaváltozás várhatóan átlagosan három százalékkal növeli a nettó vízigényt, a régióban azonban ennél nagyobb lesz a növekedés.
Miközben alig 100 ezer hektáron zajlik öntözés, 330 ezer hektáron lenne erre igény - állapította meg Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke. Van, ahol a pénz hiányzik, van, ahol a vízkivételi lehetőség. Az akadályok között említette a birtokszerkezet elaprózottságát és a vízszolgáltatási infrastruktúra leromlott állapotát. Győrffy Balázs szerint természetes és mesterséges víztározók létesítésére és azok multifunkcionális felhasználására van a legnagyobb szükség Magyarországon.
Aszálykészültségi szinteket dolgoznak ki
Ezt erősítette Somlyódy Balázs, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója is. Egyes klímaváltozási modellek szerint Magyarországon az aszállyal érintett területek nagysága megduplázódik, holott a jelenleg rendelkezésre álló 500 millió köbméternyi belvízi tárolókapacitás már most is csaknem teljes mértékben feltöltött. Létrehoztak egy aszálymonitoring csoportot, amely az árvízi készültségi fokozatokhoz hasonlóan aszálykészültségi szinteket dolgozna ki. Emellett szeptember végéig elkészítik a vízügyi ágazat legfontosabb feladatait rögzítő Kvassay Jenő Tervet, amelyet reményeik szerint legkésőbb decemberben a kormány elé terjesztenének.
