Hozamnöveléssel javítható a versenyképesség

agrarszektor.hu
Növelni kellene a termőképességet a nyár végi és őszi vetésű növénykultúráknál, hogy javuljon a gazdák versenyképessége - hangzott el a KITE Zrt. közelmúltbeli nádudvari szakmai bemutatóján. Még mindig lemaradás mutatható ki ugyanis a hektáronként előállított terménymennyiségekben a nyugati országokhoz viszonyítva, pedig a korszerű talajművelési és vetési technológiákkal, valamint a jól megválasztott fajtákkal a termelők növelhetnék a termésmennyiséget, és így a bevételeiket is.

Rangos agrárdíjak az Agrárszektor Konferencián!

A Portfolio Csoport az idén 12. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A december 4-5-i kétnapos rendezvényen immár 10. alkalommal adjuk át 9 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.

Nevezzen szeptember 15-ig!

Magas terméshozamot garantáló, korszerű talajművelési és vetési technológiákat, illetve nagy termőképességű fajtákat mutattak be az érdeklődők számára azon a szakmai gyakorlati bemutatón, amelyet a KITE Zrt. rendezett a Nádudvar környéki földeken. A cég szakemberei szerint uniós versenytársaink lépéselőnyben vannak a növénytermesztésben: keleti szomszédaink például alacsony költségekkel tudnak nagy mennyiségű búzát előállítani, míg a fejlett nyugati országok magas hozamokat, hektáronként 8-10 tonnás átlagterméseket érnek el, amely duplája a nálunk tapasztalható átlagnak.

Ahhoz, hogy versenyképesen termelhessük meg például a búzát, nem elegendő egy-egy technológiai elemen változtatni - jelentette ki Hadászi László, a KITE fejlesztési és szaktanácsadási igazgatója. Szerinte a legfontosabb az lenne, ha a gazdák egyöntetű, homogén minőséget állítanának elő, és megcéloznák a hektáronként nyolc tonna körüli átlagtermést.

A szakember úgy véli, hogy az őszi búzában a nagy termőképességű fajták és hibridek termesztéstechnológiája eltér a hazai, konvencionális búzatermesztési gyakorlattól. Az egyöntetű és gyors kelés mellett fontosak a növények fejlődéséhez szükséges ideális körülmények, és mivel a termés alapjait ősszel biztosítjuk, az őszi talajmunkák kiemelkedő jelentőségűek. Így célszerű olyan talajművelő eszközöket választani, amelyek igazodnak a talaj nedvességkészletéhez és az elővetemény tarlómaradványának mennyiségéhez, valamint ahhoz, hogy az alapművelésnek minimum húsz centiméter mélyen kell megtörténnie. A szakemberek ezért alapművelés céljára a Rabe Carry Bret és Köckerling Vector lazítót ajánlják, míg az alapművelés elmunkálásához és magágy készítéshez a Köckerling Allrounder szántóföldi kuiltivátort javasolják.

A fajtabemutató fókuszában a malmi takarmány minőséget és a prémium minőséget adó fajták álltak. Malmi minőséget adó fajta az Amerigo, az Mv Lucilla, a Lennox, a Cellule, prémium kategóriájúnak pedig a Lukullus és a Lupus számítanak. E fajták genetikailag rendelkeznek azzal a képességgel, amely biztosítja a nagy termést. Mivel a csökkentett vetőmagnorma hibrideknél 80-100 kilogramm/hektár, egyéb fajtáknál pedig 180-200 kilogramm/hektár, szükségessé vált az őszi gyomirtás is - tette hozzá Hadászi László.

Az őszi búza mellett perspektivikus lenne az őszi káposztarepce termésmennyiségének javítása is. Az augusztus végén, szeptember elején vetett kultúrnövénynek a komolyabb fagyok előtt el kell érnie a 6-10 leveles tőlevélrózsás állapotot, és a minimum harminc centiméternél mélyebben elhelyezkedő gyökérzetet. Ahhoz azonban, hogy a kívánt fejlettségi állapotot a repce állomány elérje, legkésőbb szeptember legelső napjaiban a kelésnek meg kell történnie. Az év legmelegebb és legszárazabb időszakában a kelés feltételeit csak nedvesség megőrző talajműveléssel biztosíthatjuk.

A repcénél - hogy a magágy ne száradjon ki - a talajművelés és vetés között eltelt időnek rövidnek kell lennie, ezért a szakemberek olyan vetőgépek használatát javasolják, amelyek felszerelt komplett magágykészítő egységgel rendelkeznek. A magágykészítő egységen lévő sávtisztítók ugyanis eltávolítják a száraz talajszemcséket, szártörmelékeket, és egy hullámos tárcsa segítségével elvégzett finom megmunkálás után a talaj felszíne alatt meghúzódó nedves rétegbe tudja a vető egység lehelyezni a vetőmagot. Ennek köszönhetően biztonságossá és egyenletessé válik a kelés.

A bemutatón a Rabe Carry Bret és a Gaspardo lazítókat is ajánlották a repce alapműveléséhez, míg a hagyományos sűrű soros vetéshez magágy előkészítésére a Köckerling Allrounder szántóföldi kultivátort javasolták. A vetőgépek közül pedig bemutatták a John Deere 740 A sűrű soros vetőgépet, valamint JD 1740 és JD 1750 szemenkénti vetőgépeket gépeket. A JD 740 A sűrűsoros vetőgép különlegessége az, hogy talajfertőtlenítő szer kijuttatására is alkalmas. A JD 1740 és JD 1750 szemenkénti vetőgépekre felszerelhetőek azok a magágy készítő egységek, amelyekkel a vetéssel egy menetben elvégezhető a magágykészítés.

A repcénél is igaz az a kijelentés, amely szerint nem csak a korszerű talajművelési és vetési technológiák, hanem a helyes fajtaválasztás is növelheti a termőképességet. Ezért nagy temőképességű repcehibridek közül a Dribbler, az Arkaso, az ES Mercure, az Arazzo, a Diffusion, az SY és a Saveo hibrideket is bemutatták az érdeklődőknek.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Fókuszban a tányérvédelem (x)

A napraforgó termésbiztonsága szempontjából az első kezelés kulcsfontosságú, de nem szabad megfeledkeznünk a tányér védelméről sem, mely a további minőség- és mennyiségmegőrzés záloga.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Sustainable World 2024
Egy konferencia a jövő vállalatainak
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
Ingyenes KKV rendezvény Herceghalmon
EZT OLVASTAD MÁR?