Az országban 30-60 milliméter csapadék hullott 2-3 nap alatt, amire nagy szükség volt a kertészetekben és a gyümölcsösökben is, mivel a talajból 80-100 milliméternyi csapadéknak megfelelő mennyiségű víz hiányzott. A napokban mintegy 3-4 hétre elegendő mennyiség hullott - elemezte a helyzetet Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke.

Elmondása szerint az ágazatban évente átlagosan 20-30 milliárd forint kárt okoznak a tavaszi fagyok, és mintegy 15-25 milliárd forintnyit a jégverés. A csapadékhiány - az aszály - okozta kiesés azonban jelentősebb, minimálisan 40 milliárd forint évente. Öntözéssel ugyan lehetne mérsékelni a károkat, de ezt a szakember szerint az átláthatatlan és bürokratikus vízjogi szabályozás, és az is nehezíti, hogy nagyon nehéz vízjogi engedélyhez jutni.

A kertészek érdekeit szinte teljesen figyelmen kívül hagyó szabályozási környezet ellehetetleníti az öntözni szándékozó kertészeket és gyümölcstermesztőket. Éppen a legprofibban működtetett gazdaságokat teszi tönkre, amelyek magas színvonalú öntözéses gazdálkodást folytatnak - fogalmazott Ledó Ferenc. Magyarországon a termőterület mintegy 2 százalékát (90-100 ezer hektárt) öntöznek a gazdálkodók, a zöldségfélék termőterületének 65-70 százaléka, míg a gyümölcsültetvényeknek 15-20 százaléka öntözhető.

A FruitVeB és az Alma Terméktanács (Ékasz) legutóbbi közös állásfoglalásában fenntarthatatlannak nevezte a helyzetet, mivel a nem gazdabarát öntözési feltételek miatt sok ezer zöldség- és gyümölcstermelő hagyhat fel a termeléssel. Ez pedig nemcsak kevesebb árut jelenthet a piacon, hanem 10 ezer munkahelyet is veszélyeztet az ágazatban. Veszélybe kerülhet a belföldi piac ellátása és csökkenhet az export-árualap is. Emellett öntözés nélkül a gazdák a feldolgozóipart sem tudják ellátni megfelelő mennyiségű és minőségű alapanyaggal.