Valódi fegyver lehet a hadsereg kezében a krumplibogár?

agrarszektor.hu
Régóta tartja magát a legenda, hogy a magyar termelők életét is megkeserítő krumplibogarak az amerikai hadsereg közvetítésével terjedtek el Kelet-Európában. A biológiai hadviselés mindezzel együtt nem 20. századi találmány, bár a két világháború környékén százezrek életét követelte a rovarkártevők bevetése.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 54 400 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

A hajdani szocialista blokk egyik tagja, a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) vezetése már 1950-ben azzal gyanúsította meg az Egyesült Államokat, hogy amerikai repülőgépek krumplibogarakkal szórták meg a keleti tömb országait. A szándék nyilvánvaló: a nyugati nagyhatalom a termés tönkretételével szerette volna megrendíteni a keletnémetek és szövetségeseik mezőgazdaságát. Valójában a csíkos szárnyfedőjű rovarok már az 1870-es években megjelentek Európában (egész pontosan Németországban), a két világháború között pedig a franciaországi Bordeaux környékén is kiirthatatlannak bizonyultak.

A burgonyabogár-vésszel az NDK-kormány leginkább a saját alkalmatlanságát próbálta leplezni. A kártevők elszaporodása az 1950-es években ugyanis amiatt történt, mert nem állt rendelkezésre elegendő vegyszer, illetve amit legyártottak, annak nagy részét is a Szovjetunióba szállították. A kelet-németek tehát ott álltak "fegyver" nélkül a krumplibogárral szemben, és képtelenek voltak megakadályozni a rovarok gyors szétterjedését. Az amerikaiak "ármánykodását" később sem tudták bizonyítékokkal alátámasztani. Magyarországon 1947-ben bukkant fel a kolorádóbogárnak is nevezett kártevő a Győr-Moson-Sopron megyei Héderváron, és azóta is velünk él.

Nem a burgonyabogár az egyetlen példa az entomológiai hadviselésre, vagyis a hatlábúak biológiai fegyverként való bevetésére. A második világháborúban a németek maláriát terjesztő szúnyogokkal próbálták megtizedelni az Olaszországban partra szálló szövetséges erőket. A Rómához közeli pontini mocsarakban engedték szabadon a kis vérszívókat, de a nácik nem tudták, hogy az amerikai katonák megelőzésként már évek óta szedik - egyebek mellett - az Atabrine nevű maláriaellenes gyógyszert. A "csodafegyver" így besült, bár az olasz civil lakosság körében még évekkel a háború után is súlyosan pusztított a járvány.

A japánok ugyancsak a második világháborúban folytattak brutális biológiai hadviselést az Észak-Kelet-Ázsiában lévő hajdani Mandzsúria ellen. Pestissel fertőzött bolhákat és kolerával megbetegített legyeket dobtak le kínai városokra repülőgépekről, bizonyos források szerint félmillió ember halálát okozva. 1944-ben a japánok az amerikai légierő egyik csendes-óceáni bázisát is célba vették pestises szúnyogokkal, ám szállítóhajójukat egy tengeralattjáró elsüllyesztette.

Csaknem egy évszázaddal korábban, az amerikai polgárháború idején az északiak is rovarok bevetésével vádolták meg a délieket. Úgy vélték, hogy ellenségeik szándékosan terjesztették el náluk a Murgantia histrionica nevű poloskafajt, ami például a káposzta, brokkoli és retek lelkes fogyasztójaként okozott nagy kárt a termésben. A vád hihető, de alighanem megalapozatlan volt, a falánk rovar ugyanis nem a konföderációs államokból, hanem még délebbről, Mexikóból terjedhetett el az USA-ban.

Természetesen 1945-öt követően, a hidegháborúban szemben álló felek is rafinált biológiai fegyverek létrehozásán mesterkedtek. A szovjetek száj- és körömfájás vírussal fertőzött kullancsokat állítottak elő, míg az amerikaiak a sárgalázat terjesztő egyiptomi csípőszúnyog "hatóerejében" bíztak. Georgia államban állítólag 300 ezer fertőzetlen vérszívót szórtak ki a saját lakosságukra, hogy megvizsgálják a szúnyogok túlélési képességét. Éles bevetés esetén akár 600 ezer áldozatot is hozott volna az akció.

A rovarokat ugyanakkor jó célokra is lehet használni, jelenleg például az USA azon kísérletezik, hogyan lehetne kártevőket nagy tömegben alkalmazni a perui kokacserjék vagy az ópiumtermelő országok mákültetvényei tönkretételére.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?