Szeptember elején a Visegrádi-hegység több pontján erdészek és természetvédők dolgoztak közösen a védett erdőkben megjelenő inváziós fajok visszaszorításán. Az utóbbi időben nemcsak fásszárú (például bálványfa, zöld juhar), hanem újabb lágyszárú fajok is megjelentek a térségben, veszélyeztetve az őshonos növénytársulásokat. Ilyenek a különböző japánkeserűfű-fajok és a selyemkóró. (A selyemkóró - más néven selyemfű - a méhészek nagy kedvence - a szerk.) Az idegenhonos, Ázsiából vagy Észak-Amerikából származó növényeknek hazai viszonyok között gyakorlatilag nincs ellensége, fogyasztója, viszont megfelelőek számukra a termőhelyi viszonyok, ezért különlegesen hatékony szaporodási képességeiknek köszönhetően hamar eluralkodnak egy-egy területen. Mindkét faj emberi közreműködéssel került a Kárpát-medencébe, azon belül a Dunakanyarba. Sok helyen dísznövényként ültetik őket a kertekben, ahonnan kivadulnak, számos esetben pedig az erdő szélére szabálytalanul kihordott zöld hulladékba keveredve jutnak a védett területre.

A japánkeserűfű-fajok rendkívül gyors növekedésre képesek: egy vegetációs időszak alatt akár 2-4 méteres hajtásokat képeznek. Nemcsak gyorsan nőnek, hanem hasonló ütemben terjeszkednek is: sarjadzásra képes gyökereikből az anyanövénytől akár 10-20 méter távolságra nőnek ki az új hajtások, miközben már 1 centiméteres gyökér- vagy szárdarabjaik is képesek új növénykolóniát létrehozni. Az ember mellett gyakran a patak- és folyóvizek terjesztik, amik messzire szállítják életképes részeit.

Észak-Amerikából származik a selyemkóró, amit már az 1600-as években betelepítettek Európába, de a Dunakanyar védett erdeiben csak az utóbbi években jelent meg. Sikerét részben úgynevezett allelopatikus hatásának köszönheti: olyan anyagokat termel, amik a talajba jutva meggátolják a többi növény csírázását (akárcsak a dió - a szerk.) Emellett magról és sarjadzással is jól szaporodik, ami hozzájárul gyors elterjedéséhez.

Mindkét faj visszaszorításához a mechanikus irtás mellett vegyszeres kezelés is szükséges. A Pilisi Parkerdő Zrt.-nek korábbi élőhelyvédelmi programjaiból is komoly tapasztalata van az egyedi, úgynevezett injektálásos vegyszeres kezelésben, amit a mostani alkalommal a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei is segítettek. Az erdészek és természetvédők közös akciója során Visegrádon az Apátkúti-völgyben és a Fekete-hegyen, míg Pilismarót térségében az ún. hoffmanni út mellett vágták vissza az inváziós növényeket, majd a tövekbe egyenként injektálták az újbóli kihajtást megakadályozó vegyszert. A selyemkóró esetében a növény nagy levelein keresztül felszívódó vegyszert használtak.

A szakemberek az idei kezeléseket a japánkeserűfű és a selyemkóró esetében is sikeresnek értékelik, bár e fajok teljes kiirtása nehezen kivitelezhető, a cél a terjedési ütemük lassítása. Ebben a munkában a lakosság és az erdőjárók segítségét és odafigyelését is kérik az erdészek és a természetvédők, hiszen ha a kertekből, vagy az erdőbe illegálisan kihordott zöld hulladékkal folyamatos az özönfajok utánpótlása, akkor szinte lehetetlen az ellenük való védekezés. A Visegrádi-hegység őshonos növénytakarójának fennmaradásához tehát a szakemberek és a helyi lakosság összefogására van szükség.

(Forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.)