A felmérésben több mint 500 növénytermesztéssel foglalkozó vállalkozás, egyéni gazdaság és gazdasági szervezet döntéshozóját kérdezték meg, akik rendszeresen használnak növényvédő szert. 96%-uk hallott már a hamisított vagy illegális eredetű növényvédő szerekről, szerintük átlagosan a termékek 18%-a lehet problémás. Közel egynegyedük (23%) szerint 6-10%-ra tehető ezek aránya a forgalomban, egyötödük szerint viszont akár minden ötödik készítmény is ilyen lehet. A termelők másik egyötöde ennél sokkal kisebbre értékelte a hamisított szerek arányát, 1-5% körülire.

A válaszadók spontán módon leginkább a hatástalanságot nevezték meg a hamisított növényvédő szerek használatából eredő problémaként (56%), de a kiszámíthatatlanságot - vagyis az összetétellel, valamint a lebomlással kapcsolatos bizonytalanságot - is súlyos kockázatnak ítélték meg (32%). Hasonló rizikófaktorként merült még fel a fogyasztók, illetve a dolgozók egészségét (31%), a környezetet, valamint a kezelt növényeket károsító hatás (30% és 24%).

Amikor az egyes kockázati tényezőket a felmérés során skálaszerűen is kellett értékelni, akkor a reklamációs lehetőség hiánya (83%), továbbá a partnerek bizalomvesztésétől való félelem (57%) is előtérbe került, mint a hamisított vagy illegális eredetű növényvédő szerekre jellemző kockázat. Ugyancsak jelentős arányt képviselt még a termésben maradt ismeretlen szermaradék (52%), valamint a fogyasztók egészségét általánosságban veszélyeztető hatások (49%).

 - hívta fel a figyelmet Németh Mónika, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkára. Hozzátette: az ellenőrizetlen forrásból származó szerek a legális iparági szereplőknek, valamint a teljes magyar nemzetgazdaságnak is súlyos veszteséget okoznak. A kutatásból az is kiderült, hogy

Több mint 70%-uk egyébként azt állította, hogy tudja, kihez fordulhat segítségért az ilyen esetekben. (A növényvédelmi végzettséggel rendelkezők körében ez az arány 79%, de a szakirányú végzettséggel nem rendelkezőknél is elérte a 66%-ot.) Az interjúalanyok jóval több mint fele (57%) szerint leginkább a csomagolás árulkodik a hamisításról vagy az illegális forgalmazásról: ezen a kategórián belül 31% említette a megszokottól eltérő kiszerelést, 8-8% a hiányzó feliratokat, használati utasításokat, valamint sérülést. Ugyancsak viszonylag sokan említették még a nem megszokott állagot (10%) és színt (8%). A gyanúsan alacsony árat a válaszadók 16%-a jelölte meg.

A kutatásból az is kiderült, a gazdák körében nem számít általános gyakorlatnak az, hogy minden vásárlás alkalmával ellenőrizzék a növényvédő szerek eredetiségét: tízből mindössze négy-öt válaszadó teszi meg ezt a lépést, míg mások bizalmat szavaznak a kereskedőiknek, vagy szúrópróbaszerűen ellenőriznek. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a birtokméret növekedésével párhuzamosan egyre nagyobb szerepet kap a beszerzésekre kiterjedő ellenőrzés.

Szalkai Gábor, a Magyar Növényvédelmi Szövetség (NSZ) ügyvezetője, a HENT tagja a kutatás eredményei kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy az illegális eredetű, hamis termékek összetételét, hatását nem vizsgálják a növényvédő szerekre vonatkozó uniós szabályozási folyamatok során, ezért a hamisított és illegális anyagok ismeretlenek maradnak a gyanútlan felhasználók, fogyasztók számára. "Ennek ellenére az adatok világosan alátámasztják, hogy a magyar gazdák felelősséggel termelik meg a mindennapi élelmiszereinket, és a növényorvosok segítségével hatékonyan alkalmazzák az integrált növényvédelem különböző eszközeit a termés megvédése érdekében" - tette hozzá a szakember.