Kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák, FIGYELEM!
Ön is kistermelő? Vagy csak nem rég kezdett el gazdálkodni? Vagy Ön az ökológiai termelés* nyilvántartott szereplője? Most 69.900 Ft + áfa összegért vehet részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén, a Portfolio Agrárszektor 2026 konferencián Siófokon, december 2-3 között.
Kérjük, töltse ki az alábbi űrlapot, a Portfolio szakmai csapata pedig elbírálja igényét a kedvezményes jegy beváltása érdekében.Ha kitöltötte az adatlapot, mentse le és emailben küldje el a gazdalkodoikedvezmeny@portfolio.hu címre.
17,5 millió hektárt foglalhat el idén a fő- és másodvetésű kukorica (szafrina) Brazíliában, ami 5 százalékos növekedést jelent az előző szezonhoz képest. A területnövekedés elsősorban a szafrina, azaz a másodvetésű kukorica térhódításával magyarázható.
Utóbbinak az ára is kifejezetten magas, ami motiválja a termelőket. Mivel a szója nem fizetett túl jól idén, ezért a farmerek a "veszteségeiket" mind több kukorica azonnali elvetésével igyekeznek mérsékelni a két aratást is lehetővé tévő régiókan.
A kukoricatermelés az utóbbi évtizedekben exponenciálisan nőtt Brazíiában, a 2018/19-es szezon eredménye háromszorosan múlta felül a 20 évvel ezelőttit. A kukorica legutóbbi termésátlaga (5,77 t/ha) pedig több mint a duplája az 1998/99-i évinek.
A növekedés elsősorban a másodvetésű kukorica térhódításával és hozamainak emelkedésével függ össze. Ahogy nő a fővetésű, nagy termőképességű szója jelentőssége, úgy csökken a fővetésű kukoricáé, viszont emelkedik a szója után elvethető változatoké. Ezek kitűnően hasznosítják a pillangós növény által hátrahagyott nitrogénmennyiséget, ami csökkenti a műtrágyázás költségeit is a másodvetésben.
A kukorica idei magas ára a gyenge amerikai terméskilátások és a vámháború együttes eredményeként alakult ki. Csakhogy ami jó a növénytermesztőnek, az rossz az állattartónak. Brazíliában a baromfi- és a sertéstartás is erős szektornak számít. Kína az ottani sertéspestisjárvány miatt most nagy mennyiségben igényli a brazil állati fehérjét (és szóját), de az állattartók hiába dörzsölték a markukat a kitűnő lehetőség láttán, a profitjukat alaposan megtépázza a magas takarmányköltség.
Brazília sajátos belső problémája a rossz infrastrúra: a szafrina legjelentősebb termőkörzetei távol esnek az állattartás legfontosabb régióitól, miközben az áruszállítás lassú és a kaminos sztrájkok nyomán egyre költségesebb is. Újabb trend az ország életében, hogy a cukornád mellett egyre nagyobb a kukoricából nyert bioetanol mennyisége is. A kukorica belső felhasználása a 2019/20-as gazdasági évben már 69,5 millió tonnát érhet el. Így némi áthúzódó készlettel együtt 33 millió tonna tengeri kerülhet a külpiacokra ebben a szezonban - enyhén csökkenhet is tavalyhoz képest.
