Az előző év aszályos időjárásához képest a csapadék mennyisége kedvezőbb, az eloszlása is, azonban az ország bizonyos területein főként a déli megyékben az aszály okozta problémák már jelentkeznek a kapás kultúrák, napraforgó, kukorica esetében.

Az őszi árpa aratása befejeződött. Az országos termésátlag 5,5t/hektár lett, ami elmarad a várakozásoktól. Sok helyen sem mennyiségben, sem minőségben nem sikerült a gazdálkodóknak az idén az őszi árpa termés, a pozitív várakozások ellenére. Az alacsony hektolitersúly rengeteg helyen problémát okoz az átvételnél. Nagyon alacsony az árpa felvásárlási ára, vagy rosszabb esetben nem is veszik meg a termelőktől, minőségi kifogásokra hivatkozva. Jelenleg a legtöbb termelőnél veszteséges ez a termény. A piacon sok helyen gondok vannak az értékesítéssel. Az alacsony, 60-63 alatti hektolitersúly miatt sok helyen nem is, vagy csak értékcsökkentetten veszik át a terményt a felvásárlók. A lekötött mennyiségig átveszik a gazdáktól, de felette vagy nem kötnek szerződést, vagy nyomott árat adnak. Az árakban országrészenként jelentős különbségeket tapasztalunk

- fogalmazott a NAK.

Meglepő, ami a magyar búzával, árpával történt: ezt sokan nem gondolták volna

Sokkal több és jobb minőségű termésre számítottak idén a magyar gazdák a kalászosoknál és a repcénél.

A búza betakarítása továbbra is folyamatos, 5,6 t/ha körüli termésátlaggal. A vetésének idején kedvező állapotok voltak, így ez is növelte a termelési kedvet az őszi kalászosok nagyobb termésbiztonsága és a kevesebb post harvest költségei miatt is. Helyenként meg vannak dőlve a táblák, ezért egyes területeken nem megszokottan halad az aratás üteme. A sárga rozsdával fertőzött táblákon előfordul, hogy a szépnek látszó kalászokban 4-5 összesült szem van. A június eleji egy hetes intenzív eső gátolhatta a virágzást, a beporzást. Sok helyen a kalászokban 40-45 szem helyett 30-35 szem található. A sűrű állományok miatt rengeteg lett a szalma a jelentések alapján, ami egyes helyeken túlkínálatot okoz és a bálák árának csökkenését. A rozsdával és egyéb betegségekkel nem fertőzött állományok minősége jó. Itt is igaz, mint az árpánál, hogy a hozamok várakozáson aluliak és az árak gyengék. Az árprognózisok a búza esetében is pesszimisták. Látható a tőzsdei jegyzésen a május végi mélyponthoz képest pozitív irányú elmozdulás, azonban jelenleg volatilis a piac az orosz-ukrán konfliktus következtében.

Hihetetlen, de igaz: ennyibe kerül egy tonna búza Magyarországon

Magyarországon átlagosan 63,1 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli termelői áron kereskedtek az étkezési búzával július harmadik hetében.

Az elemzői állásponttal ellentétben kint a területeken és a piacgazdaságban is más folyamatok zajlanak, melyek egyelőre nem a jobb teljesítmény felé mutatnak. Április elején mínusz 3 és mínusz 8 °C közötti fagyokat mértek a magyar kajszibarack-ültetvényekben. A relatíve korai, március elején-közepén megkezdődött virágzás időszakában is voltak jelentős hidegek, ám az április elején bekövetkezett szállított fagykár okozta az igazi károkat a hazai kajsziültetvényekben. A fagy egyetlen termőtájat sem kímélt meg, egyes helyeken 90-100%-os terméskiesés alakult ki (jellemzően az Alföldön), és a magasabb területeken fekvő ültetvényeken is gyakori a legalább 60-70%-os veszteség, ami erősen fajtafüggő. Egyes helyeken a nagyon intenzív fagyvédelem tudta még csökkenteni a kár mértékét.

Mi a helyzet a kukoricával?

Mint ismert, tavaly rekordmértékű aszály sújtotta a termelőket, leginkább a kukoricatermelőket. Lényegében a hazai igény kielégítésére sem termett elegendő. A szokásos 6-7 millió tonna helyett 3 millió alatt volt a termés, a szárazság miatt pedig egy komoly toxinfertőzöttség is kialakult. 2022 tavaszán egy exportkorlátozást is bevezettek, legalábbis regisztrációhoz kötötték a kivitelt, és ez jelentősen visszavetette az exportot. Ezután jött az aszály, majd részben a hiányt kiküszöbölendően rengeteg kukorica áramlott be Magyarországra. Korábban egy szakember az Agrárszektornak elmondta, hogy június második felében sok esetben pusztító viharok söpörtek végig, amik sokszor a földeken is komoly károkat okoztak. A kukorica esetében viszont nem tapasztaltak semmilyen kárt, olyannyira nem, hogy azt lehetett akkor mondani, hogy az állomány tankönyvszerűen növekszik. Azonban, ahogyan mondani szokás, azóta sok víz lefolyt a Dunán, pontos számokra még várni kell, de úgy tűnik, idén jobb eredményekre lehet számítani.

Megtudtuk: meglepő eredményekkel zárult az aratás Magyarországon

Végéhez közeledik az idei nyári aratás, a tavalyi aszályos évhez képest kedvezőbb lett a termés.

Idén egyelőre jó állapotban van, a kritikusnak számító tenyészidőszakban csak az ország kis területén, elsősorban a Dél-Alföldön volt szárazság, így jelenleg biztatók a kilátások 7,5-8 tonnás termésátlagra lehet számítani, ami az elmúlt évek átlagának felelne meg

- mondta nemrégiben Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója.

Érdemes lent tartani az árakat?

A NAK kérdésünkre kifejtette, hogy a termelői árak alacsonyak, az aratás idején a kereskedők próbálják lent tartani a kínált szintet és kivárni a piaci mozgásokkal. A búzában is megfigyelhető az átlagosnál nagyobb gyomosság, melynek oka a csapadékosabb időjárásban és az alacsonyabb ráfordításokban keresendő. Az alacsony felvásárlási árak miatt sok tavalyi termény még a raktárakban van. A nagyüzemeknél raktározási, tárolási gondok kevés helyen alakulnak ki. A kisebb gazdálkodóknál jelentkezhet raktározási probléma. A visszajelzések alapján az ő esetükben a megoldás a kombájn alóli értékesítés, viszont ebben az esetben csak nyomott áron tudják értékesíteni a megtermelt terményt. Általánosságban elmondható, hogy az idei évi gabona még tárolhatónak látszik, a kukoricának, napraforgónak lehet kétséges a majdani helye.